MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 5. - 1950. április 25.

1950-01-05 - 1. Jelentés a Tiszai alsójárás, Karcag, Jászsági felsőjárás és Jászberény pártbizottságainak munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a megyei bizottság és a titkárság viszonyáról. Melléklet: jelentés

ben dolgozó kommunista funkcionáriusokat kivették a tömegBzervesetekből dolgozni a Pártba.- Nem a törne gszervezetekben bízták meg munkával és ac ták meg nekik a feladatokat arra,hofgy hogyan kapcsolják be azokat a tömegszervezeteket, tömegszervezeti tagokat,akik nem a Pártunk tagjai, a munkába*- A tömegszervesetben dolgozó kommunistákat egyesetben sem hívták össze, hogy át beszél jék,mik az előttük álló feladatok és a tomegszervezet hoyan segitsen a feladatok végrehajtásában. A Tiszai alsó járásban a Défosz járási titkárát a JB.egy közegbe osztotta be,amely a Défosz szervezeteknek a rovására ment.A Défosz támogatáséfVagyis a munkástagozat megerősítésére a JB.komoly gondot nem fordított. Innen történt azgán az,hogy maga a járási titkár sem tuata,hogyan áll a járás területén a Défosz földmunkás tagozata.2z a nem törődömség tapasztalható a községi Pártszervezeteknél is, á Défosz földmunkás tagozatával szemben. Pl.Tissakürtön beszélgetés közber a Párttitkár azt mondotta,amikor a Défosz földmunkás tagozatáról érdeklődtünk,hOíry a Défosz kezdte meg a Párttól az elválást és most már csináljon amit akar, semmi közünk hozzá.- Hasonló volt a helyzet O^épán is Ezek az elvtársak nem értik meg a falusi aztályharcban a Défoaz fzldmunkástagozatának fontosságát. Pl.Tiszakürtön a Párt elnöke -Behán elvtárs- a NPP.-ba jár előadást tartani. Abból as elgondolásból indul ki, hogy a parasztságot nevelni kell. Az ilyen irányú nev lés ellentétben van Pártunk politikájával, mert az a IPP.-t hivja életre,ami elhalóben éan. Ennek az elvtársnak a feladata az kell hogy legyen,hogy a Défosz szervezetben tanitaa a dolgozó parasztságot, Pártunk politikájának megfelelően.A JB. a kampányok alatt a já:as 3 legnagyobb községét elhanyagolta. Pl. Tíszaföldvár és Cibakháza,valamint Kunszentmárton, ami a járás lemaradását az őszi mezőgazdasági munkáknál százalékban rontotta. Ezeket a községeket munkájukban nem súlypontként kezelték. A MB.által kiküldött területi felelős -nevezetesen Kovács elvtárs - sem látott tisztán ebben a kérdésben, igy nem tudta a járás kellőképpen összefogni s ez a járás munkájára is kihatott,- A MB.amikor a Kovács elvtársat a járás területéről behozta éa helyette Kálmán elvtársat küldte ki, a járás munkájában fordulat következett be.*Kálmán elvtárs a JB.-val megvitatta a felmerülő problémákat és a hibák kiküszöbölését elősegítették azz ho y az eddig elhanyagolt 3 nagy közeéget próbálták megerősíteni.A JB.területén egyes közsé gekben,mint Pl.Cibakházán, Nagyréven, Tiazaföldváron - a kampányok alatt a lemaradást elősegítette az is,h<gy a M ezekből a községekből a Pártttitkárokat más területre irányította, vagyii küldte át.- AZ oda leküldött uj területi felelősek,vagyis községi feleli sek aok esetaen nem tudtak magukat kiismerni a községekben,mert majdnem hetenként változtak .Pl. Cibakházán 4 területi felelős volt,ami Cibak" za munkáján meg is látszott. Pl.Nagyréven,ahol okt.19.-ig a községi I

: titkár nem volt a községben, mert más területre volt beosztva, csak 6 i#-ot értek el a szántás-vetési munkálatoknál.Október 191-e után,amikor a Párttitkár a területre visszakerült, rohamosan növekslett százalékban i község eredménye és a határidőre 95 5&-ra teljesítette a vetést.Az eddig felsorolt hiányosságok részben adódtak abból is,hogy a járási Bizottsgánál a politikai munkatársak hiányos an voltak meg. Pl. a tagosítás alatt a járáai titkér a területi ellenőrzési bizottságnak volt af elnöke, a Szövetkezeti felelős -Grósz elvtárs - más területre vplt szia tén a tagosításhoz áthelyezve és a járásnál a munka teljes 'egészében as adminisztrátorra hárult,amit elvégezni teljesen képtelen volt. A tagosítás ideje alatt a községi szervezetek nem voltak kézben tartva, az