MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. január 5. - 1950. április 25.

1950-01-05 - 1. Jelentés a Tiszai alsójárás, Karcag, Jászsági felsőjárás és Jászberény pártbizottságainak munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a megyei bizottság és a titkárság viszonyáról. Melléklet: jelentés

az utóbbi időben rendesen fizette és dolgozott is, mégis elvitette a Hendőrség* *./ A Jb* nem vette figyelembe Lenin elvtárs tanítását a középparasztsággal kapcsolatosan,amely kimondja "összekeverni a középparaeztokat a kuláksággal ilyen,vagy olyan mertékben kiterjeszteni rájuk a kulákság elleni irányuló intézkedéseket annyi,mint a legdurvább módon megszegni nemcsak a Szovjet hatalom összes dekrétumait és az egész politikáját, hanem a kommunizmus alapvető elveit is,amelyek szerint a proletariátus és a középparasztság közötti megegyezés a proletariátusnak a burzsoázia megbuktatásáért folyó döntő időszakában egyik feltétele ana nak, hogy simán áttérjünk minden kizsákmányolás kiküszöbölésé re,

H A JB. a járáa területén a közigazgatást nem tartotta kézben. A közigazm gatás sorozatosan adott ki olyan határozatokat, amelyet a Párttal va— ló előzetes megbeszélés nélkül nem leheteti; volna. Pl. Osépán, aki a Tejcsarnokba vitte a tejet és adóhátraléka volt, az Adóhivatal -tekin tet nélkül arra,hogy ki az illető és mennyi földje van - adóba a tej árát lefogta. Vagy Kun3zentmártonbam,aki a piaeon a Baromfi felvásárló NV.-nek adott el,ha adóhátraléka volt, az eladott baromfi arát az adóba lefogták. Pl.Karcagon megtörtént,hogy egy dolgozó parasztasszony -névszerint szabó Mihályné- 3 pulykát adott el a piacon s a pulyka árát nem fizették ki,mert lo7 i't.- adóhátraléka volt. Ugyanakkor Karcagon a kulákok jelentékeny része adóját nem fizette és nem azzal léptek fel szigoruan.A JB. az őszi szántás-vetési munkálatokra nem készült fel. figyelembe se vette a P.B.határozatát,amely az őszi szántás-vetéssel kapcsolatban jelent meg. Durván megsértette Pártunk Központi Vezetőségének határozatát. A járási titkár -Kácsor elvtárs - beszélgetés közben mondotta,hogy két héttel a P.B.határozata után,az KB.felhívására értette meg és figyelt fel a P.B.ilyen irányú határozatára. Hivatkozott arra,hogy a tervkölosönjegyzés ideje alatt nagyon el volt foglalva. A járási titkár az egész tervkölosönjegyzés ideje alatt kétszer volt kinn a járásban a Pártszervezeteknél.Bürokratikusán az irodai munkát végezte, nem tartotta szemelőtt az ellenőrzéssel kapcsolatos bolsevik módszert,amely kimondja M

a végrehajtás ellenőrzésének élén maguknak a vezetőknek,nem pedig a maaodrendü munkásoknak kell á-llni." Erre emlékeztetni kell azokat a vezetőket, akik azt hiszik,hogy a feladatuk mindössze a határozatok aláírása, a végrehajtás ellenőrzése pedig csak az egyszerű munkáaokra hárul. A járási titkár a kampányok alatt csak a hallottak Után tudta ellenőrizni a járás munkáját, nem pedig személyesen győződött meg a felsainre került hibák és hiányosSágokról•A tiszai alaó járásban a Pártszervezetekben a vezetőségi ülések rendszeresen nem lettek megtartva a kampányok alatt. Pl.Mesterszállás oa a kampányok alatt egyszer sem volt vezetőségi ülés.Kisasszonyszőllőben hasonlóan nem tartották meg. A vezetőségi ülések megtartását a JB. helytelen álláspontja akadályozta meg. Ugyanis a JB.elfeledkezett a #*á Pártról,mint a munkásosztály élcsapatáról* A járási Operativ Bizottságok a Járási Pártbizottság fölé volt* helyezve. Több esetben a JB. ülés rovására tartották meg az Operativ Bizottsági ülést. A J3.előre nem tárgyalta meg azokat a feladatokat,amelyet az Operativ Bizottsági ülés ele kellett volna terjeszteni a munka megjavítására. A községi Pártvezetőségek kellő instrukciót nem kaptak a kampány alatt,mert az Operativ Bizottság a közaégi Népfront Bizottságot értesítette ki, a feladatokat a Népfront Bizottságokkal tudatta. A Pártszervezetek tekintélyét a községben a JB.helytelen álláspontja elmosta. A községi szervezetek,nem mint a község irányító szervei, hanem mint másodrangú ezervezet dolgozott, a Képfront Bizottságok mellett.-