MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1949. június 1. - 1949. augusztus 26.
1949-06-21 - 1. Szóbeli beszámoló a megyei pártbizottság kádermunkájáról
felvétetett Szel-tokon. 1949, Június hó ül.-én ne gtartott Megyebizottsági ülés r öltjeién vannak: Tisza József vm. titkár, Erdős András,Benkő Péter ,C zinege Lajos,Balogh István, B.KÍSR Mátyás és :<i3 tál József elvtársak .fernnxx Az értekezletnek egy napirendi pontja van: a kád ármunka kiértékelés* Előadó: Erdog ^ndrás negyei kádervez. elvtárs.E r d 6 s : A mai HB« ül* en főleg a megyei káderrunkával kívánok foglalkozni,de általánosságban ia néhány szót kívánok szólni.Most, ami kor ktll ön ös képen előtérbe kerül a káderrunka ej az országos káderoszt vezet 3 je,valamint annak helyettese trockista szervezkedésben vett réazt, nekünk is alaposan át kell vizsgálni a kádermunkánkat.- Ami általános feladat a szocializmus építésében és a pártmunkában is,biztosítani azokat a kádereket,a kik az államapparátusba és e -yéb területen a munkásosztály hatalmát képviselik,akik különféle vonalakon vezető funkcióba kerülhetne*A kádermunkának komoly hiányosságai voltait a legutóbbi időben is,a ugy a 3 2 erve ző bizottság .mint Rákosi elvtára sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel.Februárban me vizsgálták a nagybudapesti kádermunkát és ennek alapján tregszabták a vált.oztatásókat,amiket végre kell hajtani.-A Jövőben scckal többet kell foglalkozni a káderek ne vei ésével,a káderekkel való egyéni foglalkozást elöt'rbe Kell helyezni,s Így a Központi utasítás nyomán a kádermunka terén bizonyos változtatás következett be.- Az elv az veit,hogy a Központ kádercsztály főleg elvi kérdésekkel foglalkozzon a gyakorlati muniot mellett és ezt a célt szolgálta az önállóságra való neve lés.A megyei káderosztály önállóságra való nevelési munkába elsősorben abban mutatkozik még,hogy a Megyebizot tság, na fúr zattal járási bizottsági tagokat állit be,viszont a múltban ez a Káderosztály határozatával rt ént,igy megnövekedett a felelőssege az MB.-nek,mert a múltban csak javaslatot tett egy-egy elvtárs beállítására vonatkozóén, a azzal.hogy majd a Központ eldönti, leszűkít ette a felelőséget, viszont a Megy ebi zot tság önállsága a Mtegyebi zot tság fe 14 őségének a növekedésével is Jár.- A kádermunkának minőségi reg változtatása nem egy ríívid lejáratú feladat,most még nem tudunk teljesen eleget tenni azoknak a követelményekbe tc,amiket a szocializmus épi<ése ránk ró»- Farkas elvtárs »z f mondta, hegy : nemcsak jó munkát kell végezni,de e ]eget kell tenni az elénk háruló követelményeknek is»Nemcsak a káder szükség let klo lé^it ése az,atri nagy követelményt rő ránk,de I káderekkel való egyéni foglalkozás is.- Még ez az utóbbi n m vált a funkcionáriusok nédszeróvé.- A kádermunke. az egész vezetőség feladata, igy a líegyebi zottság feladata is.- Ezen a téren történtek javulás ok. • A felUlvlzsálat után a kádermunka az egész Megyebizottság munkájává kezdett válni, kollektív munka alakul ki,azonban még sok hiányosság van.-A káderek kiemelésénél még mutatkozik igen sok Jelenség,ami azt mutatja,hogy a Megyebizottság agyee osztályvezetői még reszortmunkának veszik a kád er munkál A hibákat látják,8 azt is,hogy miképen lehet azt orvosolni,azonban ugy gon ö 1Ják,hcgy az orvoslás a Káderosztály feladata*- Pl. Nagy elvtárs elmondja, hegy mezőgazdasági N.V.-nál milyen nagy hibákat lát,de u hibák kiküszöbölésére nem tesz semmit,a zonben ez nemcsak nála mutatkozik meg. - Nem gondolnak és nem tesznek Javaslatot arra,hogy hogyan gondolják a hibák kiküszöbölését.- Be kell vezetni,hogy a daját területünkön lévő kádermunkát a saját területünkön próbáljuk megoldani, az elvtársak tegyenek Javaslatot munkatársak beállít ás ár a. Külön ki akarok térni a káderekkel való egyéni foglalkozás kér dósére. • Gyakori még mindige Jíegyebi zottságon belül,hogy egyes elvtársak nem gondolkoznak azon,hogy az osztályukon dolgozó elvtársak fejlődését hogyan segítsék elő.- A káderekkel való egyéni foglalkozást nem lehet mechanikusan megszabni, hogy annak hogyan kell történni.- Általánosságban kétféle szempontot lehet figyelerbe venni, az egyik:hogy mielőtt kiemennénk valahova,hogy a funkció-