MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. február 7. - 1956. augusztus 3.
1956-02-07 - 1. Beszámoló a megyei pártvégrehajtó bizottság vezető-irányító munkájáról. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a további feladatokról. Melléklet: beszámoló
A Szabad Nép említett cikke felvetette, hogy a végrehajtó bizottság munkájában még mindig nem eléggé érvényesül a kollektív vezetés elve. Ez a megállapítás teljesen megalapozott. A kollektív vezetést egy kicsit mi ugy -tekintettük - én is, valószínű Dávid elvtárs is-, hogy akkor jó a vezetés, ha az elsőtitkár véleményét, beterjesztésit kollektiven elfogadja a végrehajtó bizottság. Ez pedig nem kollektív vezetés Elvtársak, - ez inkább hasonlít az egyszemélyi vezetéshez, mint a kollektívhez. Nyilván ilyen helyzetben nem alakulhatnak ki viták, vélemények, javaslatok a VB, ülésen, ugy vannak a végrehajtó bizottság tagjai, ugy is hasztalan. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem jól választjuk meg sok esetben a napirendi pontokat. Túlsúlyban szerepelnek a végrehajtó bizottsági üléseken a gazdasági kérdések - az is elsősorban a mezégazdaság területéréi -, ugyanakkor a párt belső életével, a kádermunkával, a tag- és tagjelöltfelvétellel, a pártpolitikai munkával, a tömegek hangulatának kérdésével, a taggyűlések problémáival nem foglalkozunk eleget. Olyan kérdések, mint a párttagság marxista-leninista nevelése, a vallásos nézetek elleni harc, a tömegek politikai nevelése, a kommunista erkölcs hirdetése és az ezzel kapcsolatos feladatok nem is kerülnek a végrehajtó bizottsági ülés elé. Hiba az is, hogy a végrehajtó bizottság elé hozott napirendek túlságosan szélesen tárgyalják a problémákat és ennek következtében a határozatok - amelyek nem is minden esetben alapos vita után születnek meg - általános kinyilatkoztatásokat tartalmaznak. Egészen az utóbbi időkig nem volt megfelelő a vég rehajtó bizottsági üléseken a tárgyalás hangneme. Az alsóbb vezető párt- és állami szervek télteFliTíól, há~ a végrehajtó bizottság munkájukat napirendre tűzte. Nem tartották - jogosan - elég emberségesnek azt a hangot, ahogyan velük foglalkoztunk sokszor a VB. ülésen. A tanács, tömeg szervezetek, vagy egyes állami szervek munkáját csak egyoldalúan értékeltük, a negatívumokat láttuk, s ugyanakkor nem ismerfük el, nemTiuztuk alá az elért eredményeket, hogy ezzel is serkentsük elvátrsainkat ujabb eredmények elérésére. Ez az értékelés legtöbbször azt eredményezte, hogy az elvtársak a VB. ülésről lehangoltan mentek el, - ugy érezték, hogy munkájuk nincs megbecsülve és nem kaptak elég segitséget további munkájukhoz. Ebben az utóbbi időben szintén sikerült némi változást el= érni. Az is előfordult, hogy egy bizonyos kérdésben_ nem a végrehajtó bizottság, hanem csak a végrehajtó bizottság néhány tagja - elsősorban a Titkárság - döntött. Még káderkérdésekben is, de különösen a tag- és tagjelöltfelvételek eldöntésében szinte gyakorlattá vált, hogy az alsóbb vezető szervek javaslatát több esetben a Titkárság, vagy egyik, vagy másik osztály vitatta meg, hagyta jiívá, vagy utasította el.
