MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. február 7. - 1956. augusztus 3.

1956-02-07 - 1. Beszámoló a megyei pártvégrehajtó bizottság vezető-irányító munkájáról. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a további feladatokról. Melléklet: beszámoló

Akikre a Szabad Nép cikke hivatkozik, legtöbbjük vagy le lett váltva funkciójából vagy alacsonyabb munkakörbe került, Igy történt ez ".olnár .bajos elvtárssal, a megyebizottság volt osztályvezetőjével, Máté Lajos elvtárssal, a mezőtúri pártbizottság volt titkárával,•Szegediné elvtársnővel, Bajtai Károly elvtárssal, és még egynéhány elvtárssal. Ezek az elvtársak bár eredményt tudtak egy ideig felmutatni, a fejlődéssel, a növekvő feladatokkal nem tudtak lépést tartani. Egyes elvtársak magatartásában fogyatékosságok voltak, családi életük nem volt rendesett, éppen ezért a Végrehajtó Bizottság a tett intézkedést ma is indokoltnak tartja, azonban az eljárás sok esetben nem volt elég emberséges, nem volt elég tapintatos. Hiba volt részünkről, hogy hagytuk éveken keresztül, hogy ezek az emberek magukban hordozzák a sértődöttséget, ahelyett hogy tisztáztuk volna velük a problémákat. Még ma is van néhány olyan elvtárs, aki a pártapparátusban dolgozik, érzi, hogy az ügye nincs rendben, hosszú idő óta nem küldjük pártiskolára, nem léptetjük elő. Mulasztás terheli a végrehajtó bizottságot, s elsősorban a titkárokat, hogy ezekkel az elvtársakkal nem ültek le, nem tisztázták ügyeiket. Ez oda vezetett, hogy sértődött, perspektívátlan emberekké váltak, akik aaetk lelkesedés, minden ambivió nélkül végzik munkájukat . Felelősség terheli a végrehajtó bizottságot azért, hogy a párt régi, kipróbált harcosait nem becsültük meg eléggé, véleményükre nem támaszkodtunk és egy-egy feladat végrehajtásába nem vontuk be. Amikor 1954-ben összehívtuk elvtársi beszélgetésre a régi, idős párttagokat, igen sok problémát vetettek fel a vezetés, a végrehajtó bizottság munkájával kapcsolatban. Ezek az elvtársak elmondották: ugy érezték, lio y a párt vezetői szervei nem becsülik meg őket, nem törődnek gondjaikkal, bajaikkal. Számos közülük súlyos anyagi körülmények között élt és él még ma is, holott mód lenne arra, hogy párt és tanácsszerveink a lehetőségen belül megfelelően gondoskodnának régi harcos elvtársaink anyagi ós e ;yéb problémáiról. Bár tettünk intézkedéseket ezeknek az elvtársaknak a megbecsülésére, munkaon való bevonására, véleményük kikérésére, azonban ez a munka az elmúlt év második félévében abbamaradt és azóta sem kisérjük figyelemmel ezeknek as elvtársaknak a problémáját, ./.