MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1956. február 7. - 1956. augusztus 3.

1956-02-07 - 1. Beszámoló a megyei pártvégrehajtó bizottság vezető-irányító munkájáról. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a további feladatokról. Melléklet: beszámoló

méayt elérő dolgozókkal. A kiváló dolgozók népszerűsítése - ugy ahogy - a legtöbb üzemben megy. Kapcsolódom Ungor elvtárs felszó­lalásához a Néplappal kapcsolatban. A Néplap az élenjáró dolgo­zók munkamódszerét nem népszerűsíti megfelelően, ivedig vannak olyan dolgozóink, akiknek munkamódszeret nemcsak megyei, de or­szágos viszonylatban is helyes lenne tudatosítani. A beasámoló is foglalkozott az újítások kérdésével, ;aeg kell állapítani, hogy elsősorban a műszaki vezetők foglalkoznak az újításokkal, A helyzet az, hogy a műszakiak újításait megfe­lelően díjazzák, azokat bevezetik, ugyanakkor a dolgozók javas­latait, ha el is fogadják, nem vezetik be. Pl. a Jászberényi Ap­rít ógép;y ár igazgatójának újítását minden további nélkül beve­zették, elég nagy költséggel és amikor az újítással dolgozó el­mondta észrevételét, Gróf elvtárs kijelentette: az ujitás el van fogadva és akinek nem tetszik, tegyen amit akar. A műszaki veze­tőknek sokkal több segítséget kell adniuk az Iparban dolgozó fi­zikai munkásoknak ahhoz, hogy bátran kezdeményez zen ekj ujitsa-' nak. A Tisza Cipőgyár műszaki vezetői munkaidő után műszaki ta­nácsadást tartanak a dolgozók részére, hogyan valósítsák meg el­gondolásaikat. Az éves vállalások megtételében elmaradás van. A minisz­tériumok késő adták meg a gazdasági vezetőknek és a szakszerve­zeti bizottságoknak, hogy éves vállalásokat kell tenni. A párt­bizottság irányítása mellett ezen a területen komoly agitációs munkát kell kifejteni ós meg kell bírálni a vállalatok vezetőit, mert sok olyan terület van, ahol meg lehetett volna tenni a vál­lalást, de kényelmességből elmulasztották. Nem esett szó a beszámolóban az export-tervek teljesí­téséről, pedic megyénk ipari üzemel jelentős mennyiségben ter­melnek exportot, ^zen a területen nincs minden rendben. Bár ál­talánossá ;ban teljesitettük export-tervünket megyei viszonylat­ban, de egyes területen lemaradás van és nem teljesítettük a tervet résziétőiben. A kilépések száma i;en magas. A megyei építőipari Vál­lalatnál 1955-ben 621 fő lépett kl hozzájárulással, 212 önkénye­sen és 159 thelyezéssel, tehát 992 fő. Az Ép. ip. Vállalat dol­gozóinak több mint fele az év folyamán kicserélődött. Miben lát­juk a fluktuáció okát? - A múlt esztendőben az egyik oártbizott­sági ülésen felvetettem az fepitőipari Vállalatnál meglévő prob­lémákat a racionalizálás végrehajtása területén. Jnnek alapján született az a pártbizottsági határozat, hogy felül kell vizs­gálni az jito. ip. Vállalatnál a dolgozókkal való foglalkozást. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat óta .vajmi kevés javulás tör­tént. Kétszer volt azóta a vállalatnál racionalizálás, ugyan­akkor - a minisztérium jóvoltából - az adminisztratív dolgozók száma nemhogy csökkent, de emelkedett. A vállalat igazgatója, László elvtárs, most is azt mondja, hogy adminisztratív terüle­ten 6 fő hláay van. Az Ép. ip. Vállalat munkájában látok egy káros összefonódást, amit szükséges felvetni a megyei pártol ­z ttságnaki a vállalatnál a becsületes szakembereket teljesen mellőzik. A főtechnológus pl. ifoaer főmérnök sógora, az ő he­lyéből becsületes embert váltottak le. Ugyanakkor ez a "főtech­nológus" egy egyszerű technikus. A 4. számú építésvezetőségnél a racionalizáláskor elküldték Osiszér Lajost - akinek fizetése 1400 Ft volt - aszal, hogy az anyagos reszort megszűnik, s ki­fizették neki a racionalizáláskor járó összeget. Rá két hónapra felvették ebbe a munkakörbe a főmérnök rokonát, 1800 Ft-al.

Next

/
Thumbnails
Contents