MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. február 28. - 1955. október 7.

1955-06-16 - 1. Beszámoló a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetéről az aratás, cséplés és begyűjtés feladatairól, a Politikai Bizottság 1955. ápr. 28-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló - 2. Beszámoló a tag- tagjelölt felvétel helyzetéről, a párttagság összetételének alakulásáról, a Politikai Bizottság 1955. ápr. 27-i határozata alapján. Melléklet: beszámoló

Bár helyes az az intézkedés, hogy a termel'szövetkezetek részére bizonyos hitelt folyósítanak, hogy ezeket a túlzottan nagylátszámu állatállományt e tagoktól felvásárolják - véleményem szerint azonban ez nem megoldás, mert pl. Karcagon a termelőszövetkezetek már nem tudják tovább fokozni a juh-létszámot, ugyanakkor piaci árusításra nincs lehetőség. Mi magunk is elmentőnk vidékre és nem sikerült az értékesítést megoldani, ^zen kivül felvettük a kapcsolatot az állami vállalatokkal is. de nem tudnak se itségünkre lenni, jó-fia a szerződött juhokat fel tudják vásárolni. Jrre a kérdésre kérnénk választ, hogyan oldjuk meg az értékesítést, hogy a határozatnak is eleget tudjunk tenni. A termelőszövetkezetek képzett mezőgázdásszalval kapcsolatban: kétségtelen, hogy igen sok szerep jut a termésátlag növelése szempontjából az agronómi sokra. Véleménye..* szerint azonban a kihelyezett agronőmusok túlzottan igénybe vannak véve tervezés és nagytönagü jelentések elkészítésénél, amely rovására megy a területi munkájának. Nekem az a véleményem, hogy súlyos hiba származhat ebből, mert ha Íróasztalhoz kötjük az agronómusokat, nem tudnak eredményes munkát végezni. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy nincs szükség jelen* lésre, tervek készítésére, de nem minden esetben szükségesek azok a jelentések, amelyekkel a mezőgazdászt terhelik*, helyesebb, ha a könyv.lők végzik ezt a munkát. A* is helyes irány lenne, in minden termelőszövetkezetbe jő állattenyésztő kerülne, mert a napi feladatok megoldását kell látni elsősorban egy állattenyésztőnek, A kisebb termelőszövetkezeteket nem tudjuk ellátni szaHfépzett* állattenyésztőkkel, igy a gépállomás agronómusai irányítanák azokat. A termelőszövetkezeteknek igen súlyos anyagbeszerzési gondjaik vannak. Javaslatunk lenne, hogy szakembert állítsunk be as anyagbeszerzés vitelére, mert a tsz-ek egy része igen sok időt és pénzt fecsérel el azzal, hogy pl. egy aratőgéphez szükséges nyitszegért, vagy különféle alkatrészekért Budapestre utaznak* Értesültünk arról is, hogy a földmivesszevetkezet megoldaná ezt a problémát, olyan értelemben kellene megmozgatni ezen a vonalon a szövetkezetet, hogy olyan anyag beszerzési gondjaikat is segítsék elő a tsz-eknek, amely nem könnyen beszerezhető. A földmives szövet kezet tői i--ad el tünk 2 db Jo-as szivattyút, ehelyett 2 db 15-ös szivattyút le is küldtek, amit nem voltunk ajlaadék átvenni. Kérdezem én, kötelező-e átvennünk, ha nem ilyet rendeltünk meg? Karcagon szép ütemben megindult a trágya kihordása* aelyes volna ha a megyei igazgatóság a tsz-eket kötelezően felszólítaná arra, hogy a termelőszövetkezetekben a gépkocsikat vegyék igénybe a trágya kihordásra. Az a tapas tálat, hogy a gépkocsik nincsenek erre a komoly feladatra réállitva* Pedig feltétlenül van olyan munkanap, amikor a gépkocsit egyébre nem tudják kihasználni és a tsz. vezetőségének eszébe sem jut, hogy trágyakihordási munkát is végezhetnének A termelőszövetkezeteknek több segítséget kellene adni olyan kérdésekben, melyekhez nincs kellő szakértelmük, gyakorlati tapasztalatuk. Pl* a termelőszövetkezetekben kezd kialakulni a tanyaközpont* A tanyaközpontokban az épületek elhelyezését ötletszerűen végzik a termelőszövetkezetek* A Földmivelésügyl Minisztériumhoz fordultunk, hogy adjanak segítséget ebben •:> kérdésben* ,eküldték azt hiszem a Béke tsz-nek a tanyaközpont épületeinek elhelyezési tervét. SS nem kellő segítség, idegtörtént már az is, hogy gy Istálló építkezéséhez hozzá fogtunk és amikor kHHn«.»