MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1955. február 28. - 1955. október 7.

1955-02-28 - 1. Szóbeli beszámoló a Politikai Bizottság - falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozatáról, az abból eredő feladatokról - 2. Szóbeli beszámoló a tömegek között végzett pártpolitikai munka helyzetéről a megyei pártbizottság 1954. nov. 8-i határozata alapján - Szóbeli javaslat a megyei pártbizottság kiegészítésére kooptálás útján

nem lehet előre menni* A jászberényi járásban van olyan, hogy a tradíciókra próbáltak hivatkozni vésető elvtársak, ami nem állja meg a helyét. As alapvető dolog as, hogy a meglévő tsz-ekre nem fordítottak elég gondot és az eredmények népszerűsítésére, de a fej lesztésre sem* Árvái elvtárs beszélt arról az akcióról, amit Jászsági Állattenyésztési Hónap néven ismerünk* Ennek megvan a maga pozitív eredményei az, hogy az állattenyésztéssel, ezen belül különösen a szarvasmarhatenyésztéssel a járás területén foglalkoznak* De ennek megvan a negatív oldala is: nem helyeztük ennek középpontjába a termelőszövetkezeteket* A termelőszövetkezetek maguk ls azt érezték, hogy hátsó vonalra kerültek és az egyéni parasztság as, akivel a járási bizottság a Hazafias Népfront stb* foglal kőzik. Akkor helyes egy akció, akármiről van szó, ha azzal a mező gazdaság fejlesztését konkrétan segíteni tudjuk. A mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez Szolnok megyében az adottságok megvannak* Azt kell világosan látni, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt esztendőben szilárdultak is* Sok olyan ember van, aki fél szívvel volt a szövetkezetben, annak módja volt kilépni* A mostani szövetkezeti tagok többségükben szilárdak, lehet rájuk támaszkodni. Ebben a kérdésben ip világosan kell látni, hogy az a módszer, amit 1951-ben lkalmaztunk, nem mind volt rossz, többségében jő volt. Toltak itt-ott túlzások, de alapjában véve az a módszer jónak bizonyult. Ha ezeket a módszereket elővesszük, akkor a dolgozó parasztoknak be tud juk bizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. 1951-ben 5-6 ezer ember folytatott állandó agitációt a szövetkezeti mozgalom mellett. Nem egy nagyon erős szövetkezetből ragadok ki egy példát, hanem egy közepes tsz-ből. A cibakházai Vörös Csillag szövet kezet egyik tagja, Borbély Ferenc, aki az elmúlt esztendőben /harmadmagával van/ egyedül dolgozott a szövetkezetben, 559 munkaegységet szerzett. A közösből 11.416.- Ft volt a jövedelme, a ház tájiból 9»549-- Ft. A háztájiból összes kiadása 4.7oe.- Ft volt, maradt tiszta jövedelme 16.265.- Ft. Ugyanakkor ugyanabban a községben D. Barta László 11,5 kh-as egyénileg dolgozó középparasztnak, akinek ezenkívül még van 1 kh szőlője is, összes évi bevétele 35.442.- Ft volt. Összes évi kiadása 21.785.- Ft. Teljes tiszta jövedelme 13.657.-* Ft, 3.000.- Ft-tal kevesebb, mint az említett szövetkezeti tagnak. Ha ezeket a példákat elővesszük és alkalmazzuk, akkor feltétlenül siker lesz. Természetes, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, kiszélesítése teljesen as önkéntesség alapján, pártunk határozatának a végrehaj tásával, maradéktalan betartásával következhet be. Ugy gondolom, ha a megyei párt-végrehajtóbizottság mai határozatát, az intézkedési tervet maradéktalanul végrehajtjuk, akkor ebben a kérdésben is komoly sikerrel számolhatunk. Kardos Balázs. Kunsztmárton. Zalka Máté tsz titkára: Kedves Elvtársak! Tisztelt Értekezlet! A Zalka Máté taz-ben egy évvel ezelőtt általános kilépési hangulat volt. A jószágok sok helyen voltak elhelyezve, nem tudtuk, hogy megetették-e, megitatták-e minden nap. Éjjeliőrünk 52 volt, ma csak 16 van. Ma egészen más a hangulat, a brigádok szervesettek, harcosak, a tervkészítésben resztvesznek, segítik egymást. Tapasztalható as is, hogy kiállnak egy-egy növényféleség mellett, mást nem akarnak termelni. ./.