MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1948. augusztus 1. - 1951. december 15.

1949-02-13 - 1. Szóbeli előterjesztés a tavaszi mezőgazdasági, termelési versennyel kapcsolatos feladatokra - 2. Szóbeli tájékoztató a bel- és külpolitikai helyzetről

- 2 igy sikerült elérni azt, hogy az őszi tervünk országos viszonylatban is jó lett lol.2%-ra teljesítettük. . k kulákság igyekezett a tervszsrütlenséget kihasználni és ugyállitotta be a kérdést, mintha a legtökéletesebb belterjes gazdálkodást akarnák, ezért a szántás-vetést a dolgozó" parasztság közötti agitációjávai megakadályozta mondván, hogy minek szántsunk és vessünk, amÍKor belterjes gazdálkodást akarunk csinálni, elég lesz ha annyit vetünk, ami családunknak saját szükségletét fedezi.- Igy történt'meg az, hogy október lo-én alig volt bevetett terület megyénkben, annak ellenére hogy a mi országos tervünk előirta,hogy szeptember 15-től kezdve a búzát el kell vetni. Itt régi- szokás volt igaz, hogy október előtt nem igen vetettek búzát. Ebbe belekapaszkodtak a kulákok, hangoztatván hogy nem sürgős az elvetés, hiszen decemberben is lehet búzát vetni.' . Pártunk fellépése ezt a kulák tervet keresztül húzta és ezértük azt, hogy testiünket lol.2 :

.-ban teljesítettük. Az őszi szántás vetés 5,700.000 kh.t tesz ki, ebből megyénk területén 293.873 kh, lett bevetve. A tavaszi munka tervszerűen indult meg és ezt a tervszerűséget bizonyos szempontokból kelléct megcsinálni. A szempontok a következők: KenyérszükK

égietünket akarjuk és kell biztosítani, az ors&Áw laKosságát meg akarjuk imélni azoktól a gondoktól, flaaa^a;ai;uti3iíii^ Ezzel a gazdálkodással el akarjuk érni, hogy a kenyérszükségletünk bőségesen fedezve legyen. - A másik szempont az, hogy necsak a kenyerünk legyen biztosítva* hanem tartalékunk is legyen, számítva esetleges aszályos rossz termésre, amit csak ugy-tudunk megoldani, ha az idei termésből tartalékolunk. - A vetőmagszükségletet is biztosítani akatjuk, hogy ez se legyen akadály. - Biztosítani akarjuk a takarmány mennyiséget, hogy a fejlődő állatállományunk tovább fejlesztésében .hibák ne legyenek. A tavaszi terv nél nagy gondot fordítottunk a termelési szerződések idejében való megkötésére. Olyan ipari növények termesztésére is súlyt helyezünk, melyet külföldre lehet szállítaná és melyért nemes valutához jutunk. A fontosabb ipari növények termelési szerződését a megyében is nagyobbrészt megkötötték és ez biztosítani fogja, hogy nem kell a külföldnek nehéz valutát adni nyersanyagért, olyan nyersanyagért, amit itt Magyarországon is meg tudunk termelni. De egyben ezekből exportálni is tudunk.- Ha ilyen ^tervszerű gazdálkodást fogunk folytatni, nem következik be sem országos, sem rmegyei viszonylatban olyan túltermelés bizonyos cikkekből, mint tavaifey a paradicsomnál és káposztánál. A káposztánál megtörtént, hogy tulterineltek azon az alapon, hogy a káposzta 4o-5o forint volt.A 'tervszerűtlenség következtében-nagyon sok dolgozó paraszt kápssztát vetett olyan mennyiségben hogy mázsáját 4-5 forintért kínálták eladásra, és még igy sem volt félve-, vő piaca, sok helyen megtörtént, hogy a káposzta kint rothad a földön. Tervszerűséggel meg akarjuk akadályozni, hogy ilyen esetek előforduljanak, s amit parasztságunk termel, azt el is tudja adni. Nemcsak azt akarjuk biztositani, hogy különféle magféleségeink ugy külföldi, mint belföldi igénylésének kielégítése megtörténjen, a szerződések megkötése a foldmivesszövetkezeteken keresztül történjen, hanem a dolgozó parasztságnác akarjuk bebizonyítani, hogy a szövetkezetét a dolgozó parasztság érdekét szolgálják és ilyen szerződések kötése csak a dolgozó parasztságnak áll rendelkezésére. • . A tavaszi ütemtervnél természetesen nem egy kierőszakolt formát akarunk kidolgozni, figyelembe-vesszük a különböző tájakat, figyelembe vesszük a különböző fekvéső földek minőségét. A terveket ennek megfelelően készítettük, tanultunk a tavalyi hibákon. - A tavalyi vetés tervet Budapestről., igen későn kaptuk le és nagyon iroda szaga volt. Nem ismerték a földek miűjőségét a termelési" lehetőségeket és ebből adódott, hogy őok helyen, ahol rozs termő vidék van buza vetőmagot adtak és fordítva, természetes, hogy. nem tudták a reményeket beváltani, mert a föld nem volt megfelelő és igy áldott, hogy buza vetésből amíKor loo ,-ot kellett volna elérni, nem értünk el csak 92 %-os vetési területet. Ugyanakkor rozsból, amiből sokkal kevesebbet kaptunk,-a talaj minősége folytán 177 %-os vetés történt.