Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)

2002 / 1. (137.) szám

Kiss Gy. Csaba az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara művelődéstörténeti tanszékének oktatója, a Magyarország: Európa kicsiben; Magyarok és szomszédaik; Mi a magyar? című fejezetek írója.

Már a fenti címek felsorolásából látható, hogy ez a munka átfogó, a teljes magyarságismereti legfőbb ágazatokat felölelő munka. Lehatol a történelmi mélységekbe a nemzet keletkezésének megsejthető, a múltjának követhető forrásaihoz, nemcsak a történelem, de a magyar nyelv, a magyar népi kultúra, mese-, legenda-, és mondavilág csodálatos kincseihez, követi mindezek fejlődését az ismeretlen korábbi és az ismertebb ezeréves történet útjain, és e visszatekintő tájékozódás kiegészül azokkal a széttekintő fejezetekkel, amelyek megismertetik a tanulót vagy olvasót az ország határain kívülre és a Kárpát-medencétől távolra, a nagyvilágba szétáramolt nemzetrészek életével, problémáival. Ilyen átfogó szemléletű és a hungarológia minden ágát érintő nemzetismereti könyv még nem született meg ennek előtte.

Mindezek mellett nem valami fárasztó adattár, ismerethalmaz, hanem üdítően kellemes olvasmány, a magyar történelem is két részben kerül az olvasó elé. Az első kötetben a honfoglalástól az 1848-49-es szabadságharcig, a másodikban napjainkig ismerjük meg a nemzet történetét. Ebben a történetben, csakúgy mint a valóságban, a magyar nemzet hazája az egész Kárpátmedence, hiszen a könyv címe is nemzetismeretet említ. A történelem 88 oldalt foglal el a 400-ból, szép gördülő stílusban, követhető, élvezetes előadásban, mértéktartóan, sok képpel, térképpel segíti az áttekintő magyar történelmet megismerni, vagy akik már tanulták, felfrissíteni, összefoglalni.

Másodiknak lehet említeni a magyar nyelv és irodalom fejezeteit. Ez mintegy száz oldalt foglal el a két kötetből. Szó esik a nyelv keletkezéséről, szerkezetéről, különlegességéről. A nagyobb rész az irodalomé, azon belül is a költészeté. Magyarságunk legnagyobb fenntartó eleme a nyelv, amely két megjelenési alakban él; a mondott szóval és az irodalommal. Előbbi a talaj, utóbbi a virág. Egymást éltetik.

A magyar földrajz és természetrajz tantárgy anyagát képezi a Kárpát-medence, a magyarok hazája című fejezet az első kötetben, amely, hűen a fejezetcímhez a tájat és annak népét annak egységében kezeli, mellőzve a trianoni szétdarabolást. Ez a helyes témakezelés, hiszen a földrajzi, a természetrajzi és a néprajzi határoknak semmi közük a trianoni határokhoz,

csakhogy ezt a természetes kezelést mellőzték félévszázada. (Ez lehetett az oka, hogy a tavalyi visszarendezés következtében a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. leállította e kötet kiadását, késedelmet okozva, de szerencsére a lakiteleki Antológia helytállt ennek a nemzeti kötelességnek.) A téma folytatódik 5 oldalon a második kötetben: Földrajz, néprajz, honismeret cím alatt. Ez is magyarságismeret a javából, a táj a keret (a magyar Alföld; a Dunántúl’ a Felföld vagy Felvidék; Erdély), ami azon létrejött, az a magyar géniusz alkotása építészetben, művészetben, irodalomban, tudományban, sportban, zenében. Ez a rész a könyv legeredetibb ötletű része, amolyan polihisztori ismeretegyüttes, amiből megtudjuk egy-egy földrajzi táj minden érdekességét, legyen az hegy- és vízrajz, tájjeleg, a föld mélyének kincsei, növényzete, termékei, falvai, városai, azok kialakulásának története, pusztulása, virágzása, benépesedése, népi sajátossága, kultúrája,- és mindenütt bőséges nevekkel felsorolva a táj hírességei. Egészen különleges és rendkívül érdekes, olvasmányos, képanyaggal bőven ellátott magyarságismereti tájékoztató.

Természetesen külön fejezetet kap a nemzetnek az a része, amelynek a számára ez a könyv' megszületett: A határon túli magyarok és a Külhoni magyar diaszpóra. Főleg az utóbbi megjelenítése nagy hiányt pótol, hiszen erről az iskolai tankönyvek szinte semmit nem nyújtanak. Megadja a történetét is: az ország szétszakítása, az ország megszállása, a politikai üldözés magyar milliókat juttatott idegen államok keretébe. A második kötet ide tartozó fejezetei: A nyugati és tengerentúli magyarság; A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma; Magyarok a déli féltekén: Afrika, Ausztrália, Dél-Amerika; Magyarok Észak-Amerikában: Amerikai Egyesült Államok, Kanada; Ázsia, Izrael; Nyugat-Európa magyarsága.

Megismerjük ebben a fejezetben a világmagyarság létszámát, történetét, hírességeit, sorsát, intézményeit, létesítményeit stb. A Melbourne-i Magyar Központot például külön kiemelten ismerteti a könyv. Nyugat- Európa magyarságát országokra lebontva külön ismerteti. Magyar iskola néven külön fejezet fogja össze a magyar iskolázás történetét a kezdetektől, itt is természetesen az egész kárpát-medencei történelmi országra vonatkozóan.

Az első kötet záró fejezete: A magyar művészek panteonja. Bőven illusztrált részei: Magyar művészet- építészet; Magyar Képzőművészet - festők, szobrászok; Magyar filmművészet; Magyar zeneművé-ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM 63

ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM