Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)

2002 / 1. (137.) szám

* There are people of Jewish religion in the Hungarian Government (and while my contacts with that government is not frequent, I personally met one senior ministerial advisor in 2001 who follows the Jewish faith).

Indeed, as upsetting as her unsubstantiated allegations are, it would not merit the time to address them, if one wouldn’t sense something that seems to gradually take shape in the press. Articles in the past year in the New York Times (C. Bohlen) and in the Washington Post (Diehl) were just as inaccurate and unsubstantiated, and just as unbalanced and sharp in attacking Hungary as is Ms. Wallander’s article. A general pattern seems to be evolving with the aim of dismantling improved relations between Hungary and the United States, something I have worked for in all my adult life. For this reason I felt compelled to respond to the allegations in this article, because

Anti Hungarianism is as ugly as anti-Semitism!

Submitted by: László Fulop,

Minneapolis, MN

ODD

tfjÁMAGYAR IMÁZS ITT ÉS OTT

LAUDATIO

CSICSERY-RÓNAY ISTVÁN BETHLEN GÁBOR-DÍJÁHOZ

Bakos István (Budapest)

Nagy idők nagy tanújaként a magyar demokrácia következetes harcosaként, az alig föltárt magyar közelmúlt egyik hiteles hírhozójaként tisztelem Csicsery- Rónay Istvánt, akit egy évtizede ismertem meg személyesen. Akkortájt barátaival a fél évszázada mártírhalált halt Teleki Pál emlékét ébresztette a rendszerváltás sodrában, az általa szerkesztett és kiadott „Teleki Pál és kora” című könyvben. Amikor megtudtam, hogy ő az Occidental Press Kiadó tulajdonosa, akkor döbbentem rá, hogy - nemzedéktársaimmal együtt - milyen sokat köszönhetünk neki. Ifjonti szellemi tájékozódásunkban ugyanis jónéhány akkoriban tiltott műhöz jutottunk általa; Teilhard de Chardintől a száműzöttek naptárán és a forradalom költőin át, Máray Sándor Naplójáig. 0 fordíttatta le és adta ki magyarul Gaeton Picon: „Korunk szellemi körképe” című híres összeállítását, a nyugati világot foglalkoztató társadalmi, bölcseleti kérdésekről. Azt a könyvet, amihez a hatvanas évek végén titokban és ingyen juthattunk, bestsellerként olvastunk, s adtunk tovább. De neki köszönhetjük Illyés Gyula verseinek francia és angol kiadását, Gara László: Az ismeretlen Illyés című kitűnő életrajzának megjelentetését, s még azt is, hogy magától Illyés Gyulától hallhatjuk az Egy mondat a zsarnokságról című örökérvényű verset, amelyet István magnószalagra vett és - Szalay Lajos által illusztrált borítóval - lemezen is kiadott.

1995-ben, amikor az egykori Országos Kaszinó épületében a Magyarok Házát kezdtük kialakítani, meglátogatott. Az MVSZ főtitkáraként azt az irodát használtam, amit fél évszázaddal korábban ő, a Független Kisgazdapárt Külügyi Osztályának vezetőjeként. Emlékeiről ott nyilatkozott azután a DUNA TV-nek. Aki ismeri, hallotta, olvasta, az tudja, hogy Csicsery-Rónay István 43 évi emigrációs létében, s 1990-es hazatelepülése óta is hű képviselője, szószólója maradt a magyar szabadság, függetlenség és demokrácia eszményének, amelyért ifjú korától elkötelezte magát.

Családjától, elődeitől - köztük Kazinczytól, Zichy Mihálytól és más jeles történelmi személyiségektől - örökölt hivatását, s nevelése során elsajátított műveltségét a Bécsi Konzuli Akadémián, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd Washingtonban a Katolikus Egyetem Könyvtári Karán gyarapította. Rendkívül széleskörű, alapos tudását a magyar függetlenség, a haladás és a demokrácia érdekében igyekezett, és mind a mai napig fáradhatatlanul igyekszik közéleti szerepvállalásaiban hasznosítani.

1943-47 között az idegen megszállókkal küzdő ifjúsági mozgalom a Teleki Pál Munkaközösség ügyvezető alelnöke. Eközben 1944-ben a Magyar Függetlenségi Mozgalom politikai bizottságának tagja, az „Eb ura fakó” illegális lap szerkesztője, a Rákóczi partizánszázad parancsnokhelyettese lett. Olyan ma már legendás hősként tisztelt személyiségekkel dol52

ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM