Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
Braun, Woodward és Biberaj tanulmányok. De sajnos, ismervén az amerikai külügy embereinek türelmetlenségét, és az összegezésekre törekvő, időt megtakarító rövidítésekre irányuló szomjúságukat, nagy a valószínűsége annak, hogy The New European Diasporas értékes esettanulmányait nem fogják tüzetesen végigolvasni, de a Mandelbaum féle félrevezető bevezetőt és konklúziót igen! l.a. KÁDÁR GYULA, A TÖRTÉNELMI MAGAZIN SZERKESZTŐJE 1953. február 18-án született Sepsiszentgyörgyön. A Kolozsvári Babcs-Bolyai Egyetemen történelemszakos tanári diplomát szerzett 1979-ben. Miután Háromszék (Kovászna) megye több községében történelmet oktatott, 1987-től a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára; 1991-1996 között a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség történelemszakos tanfelügyelője volt. Ebben a minőségben szervezte és vezette éveken keresztül a "Háromszék az én hazám" elnevezésű történelmi vetélkedőt, melyen a megyei magyar iskolák tanulóinak nagy része résztvett. 1992-ben megalapította a Scribac Kádár Könyv és Lapkiadó vállalatot. Népszerűsítő kiadványai: A romániai magyarság rövid története (1991-1992) Mátyás, a győzhetetlen hadvezér (1993) A fekete sereg (1994) Történelmi fogalomtár (1994,1995,1996) Háromszék oktatási intézeteinek története (1994) A magyarok története a kezdetektől 1541-ig (1996) Kádár Gyula adta ki a kanadai Mathias Corvinus Kiadó által 1996-ban megjelentetett André Du Nay: Origins of the Rumanians c. monográfia alapján magyarul írt kompendiumot: A román nyelv és nép kialakulása. (1. kiadás 1998,2. kiadás 1999). A Történelmünk című, tudomány-népszerűsítő havonta megjelenő folyóiratot 1996 decemberében indította el: 1999 júniusától kezdve jelenik meg ennek részben átalakított utódja, a Történelmi Magazin. Elsősorban az erdélyi magyar diákok (kisdiákok is) és tanítók, történelemszakos tanárok számára készül. Terjesztési területe Erdély, de külföldre is vannak rendelések. Érdekes helytörténeti adatok, Erdély történetének mozzanatai, a magyar történelem, valamint az általános műveltséghez tartozó egyetemes történelmi ismeretek találhatók lapjain, melyeket a felnőtt olvasó is haszonnal forgathat. Igen fontosak azok a cikkek, melyek mai problémákat tárgyalnak; ezekből többek között kiderül az a fontos tény, hogy a történelem ismeretének aktuális politikai jelentősége van: A folyóirat 2001. februári számában Kádár "Gondolatok az erdélyiek egyenjogúságáról a hamis történelmi tudat tükrében" címmel közölt cikkében megmagyarázza, hogy Erdélyben a történelem ismerete nem valami elvont elmélkedés, luxus-tevékenység [mint legalábbis látszólag Nyugaton], hanem alapvető tényező a magyar-román viszony alakulásában. "Ha a románság tudná Erdély valós történetét, akkor... - nem emlegetné vörös posztóként az autonómiát, - nem tartaná becsületesnek, hogy 1989 után is folytatódjon az erőszakos asszimiláció, mert magyar iskola hiányában tízezrével nőnek fel magyarok, akik nem tudnak anyanyelvükön írni-olvasni." Visszatérve a folyóirat 2001. februári számában (1. és 16. lap) olvasható cikkre CGondolatok...") "Mikor érti meg az erdélyi románság, hogy nincs román Erdély, minthogy nincs magyar Erdély sem, hanem van egy közös Erdély, melyet egyenrangú nemzetek laknak. Erdély ezerszázéves története is ezt predesztinálja" - A folyóirat 2000. novemberi számában Miért tanulmányozzuk az erdélyi magyarság történelmét? c. cikkből: "Erdély történelmének tanulmányozása hozzásegít ahhoz, hogy megértsük a mai Erdély az itt élő magyar és román nép közös kincse, tulajdona, melyben kölcsönös tiszteletben és egyenjogúságban kellene éljenek..." A Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló (egyik 2000. januári számában) interjút közöl Kádár Gyulával (kérdező: Molnár Judit). "A romániai magyarság állítólagos érdekvédelmi szervezetét, kulturális alapítványait ezidáig nem érdekelte egy ilyen lap léte vagy nemléte [...] A Soros Alapítvány közölte, hogy a lap támogatása nem illik a profiljukba, Miből áll a Scribae Kádár kiadó? A székhely Kádár Gyula háromszobás magánlakása, alkalmazottak nem léteznek, Kádár egyedül szerkeszti a lapot, vezeti az anyagi oldalt is (minden drágul és az állam mind több adót követel). Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy Kádár reggeltől estig dolgozik, rendszerint még szombaton és vasárnap is. Kocsija nincs se a kiadónak, se magánkocsija Kádárnak. Gávle, Svédország Gyulai Ferenc 52 ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM
