Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)

2001 / 1. (135.) szám

nehéz ipari munkától. Mivel az első telepesek 1896-ban jöttek, a telepü­lést a honfoglalás emlékére Árpádról nevezték el. 1900- ban 17,1910-ben már 65 magyar család telepedett le a környéken. A kezdetben fűrésztelepen dolgozó munká­sok kölcsönből vásárolták a földet. "500 tallér évi tiszta hozomány, egy aker szamócából jó évben a magyar gyarmaton Louisiánában! A legna­gyobb magyar gazdasági egyesület a Nagy Ameriká­ban az Árpádhoni" - így szólt 1910-ben a hirdetés a clevelandi Szabadság újságban. A telepesek nehéz munkája meghozta gyümöl­csét, egyre többen hallottak sikerükről. 1912-ben alapítják kétnyelvű újságjukat az Amerikai Magyar Kertészlapot. Ezidőtájt alakulnak a katolikus és refor­mátus közösségek, s megépül két templom is. Elsőként 1908-ban református templom építéséhez fogtak a Brakenridge Fűrésztelepi kölcsönből, s 1915 március 15-én avatták fel a ma is álló épületet. Itt több mint ötven évig csak magyarul folyt az istentisztelet. A templom temetője az amerikai magyar emlékek egyik fontos őrzője. Többek között itt található a falu bábájának, Bika néninek a sírja, róla neveztek el egy sort a reformátusok örök pihenőjében. A mintegy félezer magyar sír felirata izgalmas etnográfiai tanulmány. A feliratok arról árulkodnak, hogy a telepesek többsége Északkelet Magyarországról vándorolt ki Amerikába, de találni itt marosvásárhelyi születésűek nyughelyét is. A névváltozások a leg­szembetűnőbbek, az amerikai olvasztótégely egy fejezete tudná csak elmagyarázni, hogyan lett Császárból Choucer, Szabóból Taylor, vagy Királyból King. A Szent Margit templom építését a katolikusok Juhász József és felesége adományából 1910-ben kezdték el. A húszas években mind a két templom mellé közösségi épületet emeltek. Kezdetben a magyarok csak magyarokkal házasodtak, s nem igen tanultak meg angolul, ami a környék nemtetszését váltotta ki. A magyar családok száma 1935-re 200-ra emelkedett, ekkor összesen 1500 ember élt Árpád­honban. A telep története nem lenne teljes Alex Bartus református lelkész emítése nélkül. A tiszadobi szegény részesbérlő családból származó fiatalembert a falu küldte el tanulni a Bloomfield College and Seminary, teológiára, Bloomfield (NJ)-be. Alex Bartus 1921-től negyvenhat évig látta el lelkészi feladatát a magyar településen s Árpádhon papja, iskolaigazgatója, taní­tója, az epertermesztés és a helyi földművelés, a környezetvédelem oktatója, egyszóval az egész település életének erős kezű vezetője volt. Ma már a falu idősei tudnak csak magyarul, akik többsége tőle, a strawberry preachertől, az Árpádhoni eper-farmer prédikátortól tanulta meg a magyar nyelvet. Az Amerikai Magyar Alapítvány a nyolcvanöt éves korá­ban elhunyt Alex Bartusnak 1977-ben poszthumusz ki­tüntetést adományozott. A Kropog család katolikus, a testvérekből még hárman élnek a faluban, ők nehezen ugyan, de még beszélnek magyarul. Szüleik egymás között magyarul beszéltek, a gyerekek a Szabadság újságbői, vagy egy­­egy kalendáriumból tanultak olvasni, hiszen az ő idejükben még angol nyelvkönyvük sem volt, nem hogy magyar. Kropog Sándor a hetvenes években a ma­gyar iskola megszervezésével páratlan érdemeket szerzett, amikor magyarországi tanárok meghívására öt esztendőre fellendült Árpádhonban a magyar nyelvű oktatás. A jelenlegi Los Angeles-i konzul Galántai Ambrus volt az egyik tanár. 1935 után a falu hanyatlásnak indult, amikor a fűrésztelep megszűnt és a Hammond és Baton Rouge között épült vasút is elkerülte a települést. A közeli Albany város vonat megállója köré gazdag kereskedel­mi központ épült, mely elszívta Árpádhon lakosságát. Ma összesen mintegy háromszáz magyar leszárma­zott él a telepen, a két templomban már csak angol nyelvű szertartás van. Ugyanakkor az Árpádhoni Kulturális Egyesület lelkes tagjai lehetőségeik szerint a legnagyobb erőfeszítéssel védik s próbál­ják megtartani gyökereiket. Ünnepeikre az asszo­nyok magyar ételekkel csalogatják a település látoga­tóit. A faluban az eperbor pincészet nemrégen meg­szűnt, de egy kolbászüzem működik, sőt egy magyar cukrászda is nyilt. A település öregjeinek tiszteletére a hagyo­mányőrző ünnepséget évente megrendezik, evvel hódolnak a 75 éven felülieknek magyarságuk és magyar hagyományuk ápolásáért. Százegy hetven­öt éven felüli személy él még az Egyesült Államok legnagyobb magyar földművelő településén a louisianai Albany melletti Hungarian Settlement­­ben, vagy annak környékén. Az idén is a már hatodik napja tomboló "Allison" trópusi vihar ellenére negyve­nen felül jelentek meg az öregek, s több mint százan voltak együtt az ünneplők. Minden felköszöntött kapott egy díszoklevelet, amelyben ez áll: "Hungarian Heritage Day Honoree 44 ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents