Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)

2001 / 1. (135.) szám

munkát keresőknek. Általános: nem könnyű itt az USA-ban munkavállalási engedélyt kapni. Amíg azt valaki megkapja- talán hónapokba kerül, új rendelet szerint 6 hónapba, ha egyáltalán - addig hol lakik, hogyan gondoskodik ellátásáról, önfenntartásáról? Van betegbiztosítása, amely az USA-ra is érvényes? (Be­tegbiztosítás itt, egyéneknek kb. 400-500+ dollár havonta, azaz 6,000 dollár évente.) Itt a vállalatoknak, (legalábbis az elmúlt 7-8 évben) meg KELL kérdezniük a munkára jelentkezőktől, hogy állampolgárok-e, s ha nem, van-e "zöld kártyájuk" vagy munkavállalási engedélyük. Igen, vannak itt olyanok, akik beszöknek az USA- ba (pl. mexikóiak), akik nem mernek vállalatoknál munkát keresni, s a sarlatánok kihasználják őket, nehéz munkát végeztetnek velük egy-két dollár óra­bérért. (Erre esetleg azt mondhatja, Kolozsváron nem is olyan rossz órabér $2. De ne felejtse el, hogy amit meg akar vásárolni, a szükségeseket, sem lei-ért, vagy forintért adják, hanem kemény dollárokért.) Amint megfogják, vissztoloncolják őket, oda ahonnan jöttek. Ezek gyakran (csak újságcikkekből tudom) a legrosz­­szabb, legprimitívebb körülmények között laknak, amíg a hatóságuk - általában szerencséjükre - felfe­dezik őket. A külföldön való letelepedéssel kapcsolatban: segíteni nem tudok, illetve nem is tudom hogyan tud­nék. De én, személy szerint, nem is akarok abban segí­teni magyar fiataloknak, hogy eljöjjenek Magyaror­szágról, vagy magyar-lakta területekről. Ugyanis, sze­rintem ott van rájuk szükség. Ott már vannak, vagy lassan megnyílnak a gazdasági lehetőségek, azt kellene, hogy kiaknázzák. A legkönnyebb máshova álmodni a boldogulást. Különösen mások elbeszélései, pontatlan hírek, elképzelések után. Itt igen keményen kell dolgozni, hogy valamire vigye az ember. A továbbképzésről: én csak a helyi, a Minne­­sota-i viszonyokról tudok beszélni, mert csak azt isme­rem. Ne felejtse el az USA 50 hatalmas államból tevődik össze! Ide Minneapolis-St. Paul ikervárosba sok külföldi diák jön, magyar is, akik a University of Minnesota-n tanulnak egy (esetleg több) évig. Nekik szívesen segítünk amit tudunk, mert ők megtanulnak bizonyos dolgokat, s utána mennek vissza Magyar­­országra, esetleg a környező államokba. Ezek a diákok általában az ún. MAST (Minnesota Agricultural Stu­dent Trainee) programon keresztül jönnek ide, 9 hónapot dolgoznak valami farmon, üvegházban, stb. utána 3 hónapot tanulnak az egyetemen, majd mennek vissza. Rendszerint a gödöllői egyetemen keresztül jönnek ide Minneapolisba, s innen elirányítják őket az USA különböző részeibe. Van-e ilyen diák továbbtanulási program Romániában? (Ha nincs, az ön kezdeményezésére (!), indítsanak be egy diákcsere, vagy továbbtanulási programot.) Mivel már idősebb ember vagyok, s az évek alatt szerzett személyi tapasztalat révén többet láttam, engedje meg, hogy kérdésére egy-két megjegyzést tegyek. Talán hasznát veszi. Ha most jött ki az egyetem padjai közül, valószínű kevés az ország munka-viszonyaival kapcsolatos át­tekintése és munkatapasztalata. 1. Honnan tudja, hogy nem tudna Romániában érvényesülni? Honnan tudja, hogy nem tudna Magyar­­országon érvényesülni? Hány helyen keresett már munkát, hogy ilyen általános kijelentéseket tud tenni? Meghatározta-e önmagának, hogy milyen körülmé­nyek közepette tudna "érvényesülni"? Felmérte-e, hogy az ön szakterületén miféle "érvényesülésre" számíthat? Leírta-e az ön szakterületének határait? A pozitívumokat, s a negatívumokat? S az mennyire elégítené ki az ön saját, személyi, érvényesülési elvárá­sait? Csinált-e sajátmagával számvetést, hogy mi szükséges az ön személyes érvényesüléséhez? Azt hiszem ezek az alapvető kérdések, amiket egy érvé­nyesülni vágyó fiatal meg kell határozzon, fel kell állít­son magának ahhoz, hogy egyszer talán elérjen oda, ahol "érvényesülése" beteljesedhet. Gondolt arra, hogy - néhány évi tapasztalat után - esetleg saját turisztikai irodát nyisson? Esetleg arra, hogy mennyi külföldi jönne a máramarosi hegyekbe pihenni, üdülni (persze, ha a jó román hazafiak nem verik be az orrukat mert magyarul, vagy más nyelven beszélnek), ha a helyzet olcsó, megbízható és jól van megszervezve? Valamikor gyerekként arra éltem. (Szigeten laktunk, az Izaban tanultam meg úszni, kilencévesen a Szalavan kilátó tornyában jártam, hogy ott végezzem el a házifeladataimat,) s élénken el tudom képzelni, hogy meghajszolt nagyvárosi üzletemberek szívesen töltenének egy-két hetet csendes pihenőben, esetleg szervezett kirándulásokkal fűszerezve, - életük egyik kellemes élménye lehetne. Sőt ennek terápiás értéke is lehetne. Körülnézett-e, hogy mire van szükségük az embereknek Erdélyben? Készített-e erről egy listát? Ezek közül mely ágakban tudna ön az erdélyi magya­rok és románok segítségére lenni? Mert ebben van a pénz! 20 ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents