Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
valamint a Magyar Országos Levéltárban. Ennek Külügyminisztériumi irattárában a kommunista éra alatti hivatalos levelezést egybevethette az emigrációs adatokkal. Ez az irattár a legutóbbi időkig zárolt volt, otthoniak is igen nehezen juthattak hozzá. A szerző sok érdekes adatot fel tudott tárni a kommunista magyar követség mesterkedéseiről, hogy a magyar emigráns szervezetekbe beférkőzzenek és azokat propagandájukkal megfertőzzék, vagy az argentin hatóságok előtt „fasiszta” megbélyegzéssel befeketítsék. A disszertáció kerete 5 részre tagolódik: Minden fejezetben külön tárgyalja a Magyar Népköztársaság Buenos Aires-i követségének a magyar kolóniával kapcsolatos tevékenységét is. 1. Az 1948-as argentínai magyar emigráció 2. Sajtó 3. Könyvkiadás 4. Az 1956-os forradalom visszhangja Argentínában 5. Kerecsendi Kiss Márton Az 1948-as emigráció élete - mint mindenütt az amerikai kontinensen - az egyházak körül alakult ki. A meglévő (az első világháború után létesített) egyesületek Buenos Aires hatalmas kiterjedése miatt földrajzilag, valamint ideológiailag különültek el, a keresztényektől a kommunistákig. A társadalmi rétegeződés különbsége miatt (a régiek munkások, az újak középosztályúak), az 1948-asok létrehozták saját központjukat, a Centro Húngarot. Ebből sarjadt ki a Mindszenty Akadémia, a Pázmány Péter Szabadegyetem, az újságok, innen indult a könyvkiadás, a színjátszó társaság, a cserkészcsapatok, a Zrínyi Ifjúsági Kör stb. Az argentínai magyar sajtónak 75 éves múltja van. Az első világháború után 2 jelentősebb újság volt: a Magyar Szó és a Délamerikai Magyarság. 1948 után az utóbbihoz hozzájött a Magyarok Útja. 75 év alatt 102 magyarnyelvű vagy magyar vonatkozású lap született az országban. Ebből 73 élt az 1948-68 időszakban. A hajdani Délamerikai Magyarság utóda a Délamerikai Magyar Hírlap. A lapok közül 10-et a Magyar Népköztársaság hozott létre vagy támogatott, 1 zsidó újság volt, 62 olyan kiadvány, melyet az 1948- as emigráció alapított vagy vett át előző gazdáitól. Az 1948-as emigráció nagy könyvéhségről tett bizonyságot. Könyveket nem hozhattak magukkat, otthon sok művet indexre tettek és elpusztítottak, utánpótlás nem volt. Ezért kevés pénzzel, hősies erőfeszítéssel megindult a könyvkiadás. Dr. Némethy kutatásai szerint 1948 és 68 között 232 magyar nyelvű könyv és kiadvány jelent meg Argentínában. Hat magyar könyvkiadó működött, de intézmények, ifjúsági szervezetek, egyházak is hozzájárultak könyvek publikálásához. Az 56-os forradalom Argentínában is hatalmas lelki viharként rázta meg a magyarságot. Politikai vagy társadalmi különbség nélkül megmozdult az egész kolónia. Felvonulások, kiáltványok, tiltakozások, gyűjtések ott is, mint mindenütt, ahol magyarok éltek a világon. A Centro Húngaro kezdeményezésére az intézmények megállapodtak, hogy közös segélybizottság formájában folytatják munkájukat. A munkába az egész helyi magyarság belekapcsolódott, számtalan tájékoztatást, felhívást juttattak el a helyi hatóságokhoz, az ENSZ delegációkhoz és a spanyolnyelvű államok diplomatáihoz. Az éveken át folytatott munka hatását bizonyítja a forradalom 10. évfordulójának széleskörű megemlékezései az argentin hatóságok, média és társadalmi szervezetek részéről. A Magyar Népköztársaság követsége, hogy a hangulatot illusztrálja, 101 újságcikket terjesztett fel a Külügyminisztériumnak "az ellenforradalom 10. évfordulója" tárgyában. Ezek az újságcikkek (a fővárosból és az egész országból) a forradalom barbár vérbefojtásáról, a kivégzésekről és az évforduló ünnepségeiről számolnak be. Az 1948-as bevándorló hullámmal számos újságíró, publicista, író és költő telepedett le Argentínában. Az ő sorsuk volt a legsúlyosabb. Hiszen a költő és a színész anyanyelvű környezet nélkül olyan mint a partra vetett hal. Ok is menekült társaikhoz hasonlóan, eleinte csak ideiglenes tartózkodóhelynek szánták az új hazát. A múló évek rideg valósága a bizakodó szándékot hiú reménnyé, majd fokozatos beletörődéssé változtatta. A korszak magyar színészvilágának 7-8 legkiválóbb művésze, élükön Páger Antallal Argentínába vándorolt ki. 1948-ban létrehozták a Magyar Színjátszó Társaságot, mely többszöri átszervezés után közel 20 évig fennállott. E színház, mely több mint 100 darabot mutatott be nagy sikerrel, valójában egy virtuális délibáb intézmény volt, egyfajta csodája a háborút követő emigrációnak. Hiszen 7 46 ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM
