Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
1 magyar évszázad nemcsak megőrzi az első magyar évszázad emlékeit, hanem azokból erőt is merít ősi hagyományainak fenntartására." Az alapítók csoportja nagy lelkesedéssel hozzáfogott a munkához. Tudták, hogy most az elején kell részletesen lefektetni a célkitűzéseket és az egyesület megszervezését, mert csak így lesz sikeres az egész kezdeményezés. A csoport érdekes összeállítású volt, mert úgy a "régi amerikások", mint a "DP"-k és "szabadságharcosok" reprezentálva voltak. Korban is, a 20 éves egyetemistától a 70 éves nagyapákig voltak a csoportban. Ez is lett a múzeum első elve: hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, otthon érezze magát a múzeumban. Ez persze azt jelentette, hogy mindkét nyelvet, az angolt, úgy mint a magyart, hivatalos nyelvnek jelentették ki. Megegyeztek abban is, hogy múzeum fókusza kifelé lesz, elsősorban a magyar származású lakosság felé, de azontúl az egész amerikai társadalom felé is, hogy minél több emberrel ismertessék meg a magyar kultúrát és a clevelandi magyarok fontos szerepét városunk történelmében. E célból elhatározták, hogy évente legalább kétszer kiadnak egy tájékoztató újságot, a Review-1, amely mind magyar mind angol cikkekben beszámol a múzeum terveiről és programjairól. A múzeum önállóságát és semlegességét is bebiztosították az alapszabályokban. A múzeum egy egyesülethez vagy egyházhoz sem tartozik, és ezért csak olyan adományokat fogadhat el, amik nincsenek megkötve. Az, hogy semleges, annyit jelent, hogy nem politizál, nem tesz különbséget csoportok közt, és minden anyagot elfogad, ami a clevelandi magyarok történetében fontosabb szerepet játszott. Mivel történelmi múzeum és nem szépművészeti, az anyagnak nem okvetlenül kell, hogy művészi értéke is legyen. Az anyagiakról beszélve, be kell vallani, hogy egy igazi "shoestring" (madzagonlógó) organizáció volt, és egy bizonyos fokig még ma is az. Nem volt, és persze még ma sincs fizetett alkalmazottunk, minden önkéntes munkával történik. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a tagdíjat nagyon alacsonyra teszik, ismét azért, mert senkit sem akartak megakadályozni abban, hogy tag legyen. Egy ilyen alaposan kitervezett és kivitelezett kezdetnek köszönhetjük, hogy most, 15 év múlva, egyesületünk még mindig fennáll, egy lelkes önkéntes gárdával, több mint 300 taggal, és komoly elismerésnek örvend úgy a magyar mint az amerikai körökben is. Az első múzeum a Szent Erzsébet Egyház alagsorában volt. Ott nyitottuk meg az első kiállítást. Közel 1,000 látogatónk volt aznap. Úgy a püspök úr, mint polgármesterünk proklamációkat küldött, és az egyik televízió esti hírein is szerepeltünk. Mivel a Múzeumnak még nem volt sok kiállítási anyaga, Cleveland magyarságától kölcsön kaptunk szép- és népművészeti tárgyakat, festményeket, könyveket, fényképeket, stb. Egy évvel később, a második kiállításunk főpontja Mátyás király palástja volt, amit az oberlini egyetem múzeumától kaptunk kölcsön. Azonkívül, a Szent Koronának egy mását is kiállítottuk, ami később a székesfehérvári bazilikába került. Ft. Nyeste váratlan halála 1987-ben igen nagy csapás volt a Múzeum és a Múzeumban dolgozó barátai és munkatársai számára, de az erős alapoknak köszönhetjük, hogy a munka tovább folyt. 1991-ben sajnos el kellett költözni a Szent Erzsébet templom alagsorából, mert átépítették és a múzeumnak nem maradt hely. Mivel nem sikerült más helyet találni, az anyagunkat egyelőre raktárba helyeztük. A következő öt évben szorgalmasan kerestünk új otthont múzeumunknak, de mivel sok helyre volt szükségünk, pénzünk viszont nem volt, ez egy eléggé reménytelen feladatnak bizonyult. így elhatároztuk, hogy megváltoztatjuk a hangsúlyt és más múzeumok és egyetemekkel együtt folytatjuk a magyar kultúra terjesztését. Összeálltunk a Cleveland State és John Carrol helybeli egyetemekkel és magyar témájú előadás sorozatokat rendeztünk. Témáink közül csak egy ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM 33
