Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
Évente több mint 14,000 szexuális jelenet látható, de ugyanakkor kevés a figyelmeztetés a következményekre, veszélyekre vagy a tartózkodásra vonatkozóan. Azt is ismerjük, hogy az elhízottsághoz mennyire hozzájárul a TV nézése. Nem csak a TV nézés közbeni evészet veszélyes, amire az ételhirdetések még jobban ösztönöznek, hanem a fizikai edzés hiánya is. Azt a kérdést is felvetették már, hogy a mostani "Attention Deficit Hyperactivity Disorder" járványnak van-e köze a TV, video és a számítógépes játékok használatához. Az ezzel a témával foglalkozó kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a TV-én látható erőszak hajlamosítja fiataljainkat az aggresszív viselkedésre. A műsorok hatvan százaléka erőszakos jeleneteket tartalmaz. Ezekből egyharmadában a "rossz" karakternek nem jár büntetés, legtöbbször nem jelentkezik a lelkiismeretfurdalás. 40%-a humorosan kezeli és mutatja be az erőszakot. Ötven százalékánál nem érzékelhető a fájdalom, amihez hasonló, a valódi életben halált vagy tartós sérülést okozna, és negyven százalékban a hős követte el az erőszakot. Az is megdöbbentő, hogy csak kevesebb mint öt százaléka a műsoroknak foglal magában erőszak elleni üzenetet. Egy tipikus óvodás, aki naponta rajzfilmből két órát figyel, évente majd 10,000 erőszakos jelenetet lát. Sokszor az üzenet az: hogy az erőszak szükséges és fájdalmatlan. A szombat reggeli rajzfilmekben minden órában 20-25 erőszakos jelenet látható, a hétköznapi "prime time" 3-5 ilyen jelenetéhez képest. Évente 150,000 ifjút tartóztatnak le erőszakos bűncselekmény miatt, 300,000 súlyos testi sérülést követnek el és 3,500 ifjút meggyilkolnak. Ma, az amerikai otthonok 99 százalékában van televízió, 90%-nak pedig videó lejátszója van, hiszen a videó nézés Amerika legkedvencebb időtöltésévé vált. A videojátékok évente tíz billió dollárt jövedelmeznek, mivel a gyerekek körülbelül 90 percet töltenek naponta evvel. Az erőszakra épülő virtuális játékok igen népszerűek napjainkban. 1990-ben a "gyermek televízió törvény" előírta, hogy minden állomás sugározzon legalább három órát hetente oktatási és tájékoztató gyermek programokat. Ezenkívül, a gyermek műsorok esetében a hirdetéseket korlátozzák 12 percre óránként. Tisztázzuk akkor: egyórás műsoridőnek a 22%-a reklám. Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia oktatási programokból maximum napi egy-két órát javasol (legyen az TV mozi, videó vagy számítógépes játék). Ez lehetőleg előre tervezett legyen, vagy a műsorismertetőből választott, a csatornakereső módszer helyett, mivel akár egy a korosztálynak nem megfelelő jelenet is, káros benyomást hagyhat maga után. Fontosnak tartják azt is, hogy a szülő a gyermekével együtt figyelje a TV-t, így alkalom adódhat a jó és a nem olyan jó jelenetek megvitatására is, és még a rossz program vagy reklám is tanulságos lehet. Egy-egy ilyen beszélgetés/megbeszélés a gyermek kiértékelő képességét csak fejleszti. 1997-ben az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia indított egy média nevelés programot, aminek a címe "Media Matters". Célja az, hogy a média hatását megismertetve, egy kritikus készség fejlődjék ki úgy a szülőkben, mint a gyermekekben, ami a választási folyamatot elősegíti. Öt javasolt kérdést használhat a szülő a média kiértékelésére: 1. Ki az író és mi az üzenet célja? 2. Milyen technikával csábítják gyermekünk figyelmét? 3. Milyen életstílust, értékeket és szempontokat közvetít a műsor? 4. Hogyan magyarázza ezt az üzenetet egy férfi, egy nő, egy gyermek, vagy különböző etnikai csoport tagja? 5. Az üzenetből mit hagytak ki? A passzivitásra serkentő körülmények elfojtják a gyermekeink agyának fejlődési lehetőségeit. Ugyanakkor, azonban a lelki világuk fejlődéséhez nagyon fontos az aktív részvétel a társadalmi életben, a kreatív játék és élmény visszatükrözése és az összetett probléma-megoldó gondolkodásra való ösztönzés. így szülői irányítással, a limitált TV használat gazdagíthatja gyermekeink lelkivilágát. □□□ A MÉDIA HATÁSA ÉLETÜNKRE Megyeri József (Chicago, IL) Életem Magyarcsernyén, Vajdaságban indult. Az elemi iskolát a faluban fejeztem be, majd a középiskolát Becskereken, egy közeli mezőgazdasági városban kezdtem el. Tizenhat éves koromban szüleimmel Chicagóba költöztünk, és a középiskolát itt fejeztem be. Egyetemi diplomámat is Chicagóban, fizika és matematika szakon szereztem. Munkám viszont kissé más irányba vezetett, mint tanácsadó (consultant) 16 ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TELI SZÁM
