Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 2. (134.) szám

SZENT ISTVÁN KIRÁLY

Tűz Tamás

Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzedelmi ék. Alapkő lett, de kőnél súlyosabban vetette el az épülő falakban

toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább úrrá emeli roppant erején,

a bércre hág s egy országon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor felhőkből bomlik ki a kék ég s virrasztva várja népe ébredését a századok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattal lendül előre tervező keze,

míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal

a forró puszták zendúlő szele.

Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt írt, keményet,

hogy megkösse a rónák vad porát, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy mindenki meglelje otthonát. Áldott szigor, rendet hozó szelídség!

Arany szív, mely eltékozolja kincsét, hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Hát róla zengjen most a lelkes ének! Gram, téged dicsérünk általa, mert ő volt a te választott edényed, apostolod; híved s a föld sava.

És ő volt ama bibliai sáfár, kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megvirradt napunk hajnala!

A SZENT JOBB ÜNNEPÉN

József Attila

Keresztények, ti hajtsatok fejet - A mai nap az örökéltű Szent Jobb Malasztja száll s hívő lelkeket Megedzi. Zengjen zsoltárunk - ott fent jobb

Lesz élni majd, ha bús fejünk felett Az Gr hatalmával vigyáz a Szent Jobb - Oh áldjuk, áldjuk százszor e kezet S emelkedjünk fel Krisztushoz, ki lent volt.

De ti, pogány ősöknek vérei Nagy daccal mégse szánjatok Neki - E kéz apáinkat halomra ölte

S Hadúr e népet akkortól veri,

Mikor hitének gyáva lett örökre,

Mikor e kéz erős hitünk kiölte.

2

ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM