Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
vei. Az "extra Hungáriám non est vita" szemlélet önteltsége, betöltetlen történelmi űrt hagyott maga után a nagyvilág számára. Ennek a világ által ismeretlen magyar ugarnak kincseire vet reflektorfényt a Floridában élő Simon András ny. egyetemi tanár (University of Akron) angol nyelvű könyve. A rendkívüli gondossággal megszerkesztett és az emberi élet minden lényeges alkotó területét felölelő mű célja, hogy bemutassa, mivel járult hozzá a magyar géniusz az emberiség egyetemes kultúrájához. A 450 oldalas könyv terjedelmét szemlélve, a benne előforduló magyar nevek sokaságát, szaktudásuk vagy művészi ihletettségük és tehetségük sokféleségét megismerve, még a legtájékozottabb olvasót is kellemes meglepetések érik majdnem minden oldalon. Hiszen kezdve a népművészet, építészet, szobrászat, festőművészet, irodalom, zene világhírre emelkedett magyar tehetségeitől, a színpadi kulisszák és a film világáig, melyben hemzseg a magyar színésznők, színészek, rendezők, szakmai újító serege, köztük az elismerés legmagasabb régiójába beérkezettek is. Atomfizikusoktól a zeneszerzőkig, matematikusoktól az orientalistákig, nyelvészektől a mérnökökig, hollywoodi filmcsillagoktól az orvosokig, öttusázóktól a világutazókig és tovább... tovább terjed a magyar géniuszok sora és nem ér véget. Méltán jegyzi meg a szerző, hogy még azok is, akik nem szeretik a magyarokat, kénytelenek beismerni, hogy bármit csinálnak, azt jól csinálják. S joggal teszi hozzá, hogy könyve ezt a tapasztalatot igazolja. Találomra kinyitom a könyvet. A 308. oldalon, a Geológia és Ásványtan címszó alatt megtudom, hogy Tomcsányi Adám (1755-1831) és Kitaibel Pál (1757-1817) voltak az első tudósok akik az izoszeizmikus elvet (melyen a modern földrengésmérő műszerek alapulnak), alkalmazták a földrengések értelmezésére. Tomcsányi ezt a módszert először az 1810-es móri földrengés analíziséről írott könyvében használta. Tovább lapozgatva, megakad a szemem Ferenczi Sándor (1873-1933) nevén. 0 a világ egyik legismertebb pszichoanalitikusa. Szoros munkatársa volt Freud Zsigmondnak, 1909-ben az ő javaslatára alakult meg a Nemzetközi Pszichológiai Társaság. Számos szakkönyvet írt, melyeket sok nyelvre lefordítottak. Örökségül hagyta utolsó gyógykezelési formuláját is, melynek lényege egy mondatba sűríthető: A betegkezelő tehetségének nélkülözhetetlen gyógyító ereje a szeretet. Ferenczy azonban nem állt társtalanul a magyar pszichológia és pszichiátria szakterületén. Szondi Lipót, Révész Géza, Miskolcy Dezső, Benedek László, Gegesi-Kiss Pál és Szabó Dénes, valahányan nemzetközileg ismert és elismert szakemberek voltak. Lényeges biográfiai adataikat megtaláljuk a könyvben. Rátérve a film világára, sok kellemes meglepetés éri az olvasót. Megtudjuk, hogy Magyarországon készítették a világon az első dokumentumfilmet (1896- ban, I. Ferenc József látogatásáról készült film). Tánc címmel készült 1901-ben az első eredeti magyar film, melyben a kor legnagyobb magyar színészei (Blaha Lujza, Varsányi Irén, Márkus Emília, Hegedűs Gyula stb.) szerepeltek. Magyarország vezette be Európában először az oktatófilmeket. Az első nagy magyar filmeket a kolozsvári Magyar Nemzeti Színház igazgatója, Janovics Jenő rendezte (Bánk bán 1914-ben, Jászai Marival és Várkonyi Mihállyal) 1918 előtt már 30 nagyobb filmstúdió működött Magyarországon. A két háború között a magyar filmek exportja is megindult. Az Egyesült Államokban különösen nagy sikert értek el Hyppolit a lakáj és a Meseautó nagysikerű vígjátékok. A kritikusok egyhangú véleménye szerint a korszak legjobb magyar filmje az Emberek a havason volt, Nyírő József novellái (Kopjafák) alapján, Szőts István rendezésében. Az 1942-es velencei Biennálén elnyerte a nagydíjat. Néhány további kiragadott adat: 1940-ben Jugoszlávia 140 magyar filmet vásárolt, ugyanazon évben Olaszország megvette az egész évi magyar filmprodukciót. 1940 és 1996 között magyar filmek nemzetközi filmbemutatókon (Velence, Cannes, Bécs, Locarno, Vancouver stb.) 252 díjat nyertek. Cukor Adolf árvagyerek volt, 17 éves korában sepregetéssel kezdte emigráns pályafutását New York-ban. 30 év alatt mozivállalatát 300 filmszínházra építette ki. Ennél sokkal jelentősebb az általa alapított Paramount filmvállalat, mely halhatatlan filmekkel gyarapította a film történetét (például A tíz parancsolat). A hollywoodi filmcsillagok között sok magyart találunk. Lya de Putti az első amerikai némafilmekben játszott főszerepet, míg Bánky Vilma a filmvászon királynője volt a némafilm korszakában. A hangosfilm korából Victor Varconi (Várkonyi Mihály), Ilona Massey (Hajmássy Ilona), S.Z. Sakall (Szőke Szakáll), Paul Lukas (Lukács Pál), Éva Bartók (Szőke Márta), Bela Lugosi (Blaskó Ferenc), Peter Lorre (Löwenstein László) a legkedveltebbek. Az Amerikában született második 38 ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM
