Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
kezemre téve valami ilyesmit mondott: Imre, te még megérhetsz egy a másik áradatot, amikor a most elkallódni látszó nemzeti javak visszaszivárognak Magyarországba. Isten kegyelméből megértem ezt az időt, sőt éppen tanúja lehetek egy ilyen eseménynek, amikor is Szabó Csaba önzetlen eszközi szerepével a könyvnek, az is nemzeti kincs ám, valóságos áradata hömpölyög vissza Amerikából az ország, ez esetben Patak irányába. A "vissza" szót azért használom, mert ezek a könyvek onnan származnak. Hozták magukkal a különböző kivándorlási hullámok. A Könyvek Könyvét és az elefántcsont kötésű Szikszayt, az elengedhetetlen Zsoltárt a századfordulón kitántorgó magyar hozta magával. A múlt század előtti kor nagy klasszikusainak díszkötéses sorozatait a minisztériumok és a szétszórtságban élő magyarokkal már akkor is törődni kész szervezetek küldték az egyházak, egyesületek számon tartott könyvtárai gyarapítására. A népi irodalom műveit a vándorútra kelt értelmiség hozta tarisznyájában. Most arra a mintegy hatezres könyvtárra gondolok, amelyet a Ligonier-i Bethlen Otthon adományoz a pataki főiskola középiskolai tagozatának egy létesítendő ifjúsági könyvtár alapköveként. Nem annyira rendezett könyvtárról van szó, mint egykori egyházi és magánkönyvtárak felszámolása során megőrzésre odaküldött könyvek tömegéről. És most ne kezdjünk legyintve szánakozni az amerikai magyarság szomorú, kilátástalan jövője felett, mondván, hogy íme ott már felszámolják a magyar könyvtárakat, ott már nem kell a magyar betű. Ha igazán törődünk velük, írjuk meg történelmüket-történelmünket, adjuk kezébe irodalmunk gyöngyszemeit olyan nyelven, amelyen gondolkodik, amit megért. Itt arról van szó, hogy a magyar szellemi termék, a könyv ne váljon a lim-lom sorsára, hanem jusson a Kárpát medencében újrainduló iskolák üres könyves polcaira. Mik hát azok a "gondolatok" amelyek a Patakra szállítandó könyvek kísérőjeként papírra kívánkoznak? Kívánatos, hogy a Ligonier-ből érkező küldeményből az a rész, ami zömében egy helyen talál otthonra, ez esetben Patakon, őrizze meg identitását. Nevezzük így: Ligonier Gyűjtemény, vagy Bethlen Otthon Gyűjtemény. Hirdesse eredetét a minden könyvbe beragasztott Ex Libris. Ez a figyelmesség munkálhatja a könyvtár fejlesztésének egyik módozatát. Patak legyen egy csatorna, melyen keresztül az odacímzett könyv állomány eljuthat a könyvszűkében élőkhöz, a Felvidéken és Kárpátalján újrainduló iskolák könyvtáraihoz. Míg Szabó Csaba éjt-napot eggyé tevő dobozolását figyelem, a körtelefonokat hallgatom, az újabb adakozási szándékokat jegyzem, a washingtoni magyar nagykövetség messzemenő segítő készségét regisztrálom, kívánom népemnek, népemért, nevelő intézményeinkért, hogy ennek az áldozatos törődésnek legyen személy szerinti és intézményszintű folytatása. □ □□ TELEKI PÁL EMLÉKBIZOTTSÁG 1053 Budapest, Szép u. 5. III. 2. FELHÍVÁS A VILÁG MAGYARSÁGÁHOZ Teleki Pál szobrának felállítása ügyében A XX. század első felének kiemelkedő magyar személyisége, a tudós és politikus Teleki Pál szellemi hagyatékának ápolása és szobrának felállítása céljából, 1999-ben róla elnevezett Emlékbizottságot hoztunk létre. Az Emlékbizottság fő törekvése most, hogy gróf Teleki Pál szobrát halálának 60. évfordulójáig, 2001. április 3-ig, elkészítessük és megfelelő helyen fölállítassuk. Bethlen Gábor és Széchenyi István kései utódja az erdélyi születésű Teleki Pál földrajztudósként és államférfiként, realitásokkal számoló felelősséggel szolgálta népét és hazáját. Egyik alapítója, patrónusa volt a magyar cserkészetnek és a világ magyarságát összefogó társadalmi, érdekvedelmi szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének. A legnagyobb megpróbáltatások, sorsfordulók idején tehetséggel és hűséggel küzdött a magyarság jobb jövőjéért: Trianontól az általa kidolgozott és nemzetközileg elfogadott etnikai elvű revízióig, majd a társadalmi reformokig; a vészterhes II. világháborúban gyakorolt lengyel-magyar szolidaritástól, az erényes politikusi magatartás holtig való érvényesítéséig. Igazságszeretetével, tudásával és bátor helytállásával még ellenfeleinek megbecsülését is kivívta belföldön és külföldön egyaránt. A magyarság őt nagyformátumú emberként és politikusként tiszteli, noha a négy évtiITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM 33
