Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 1. (133.) szám

között. Az egyetlen út Románia számára, hogy bekerüljön a fejlett nemzetek körébe. Az alternatíva így hangzik: Integráció az EURÓPAI UNIÓBA, vagy semmi. Ez a megváltozott hangnem biztató az erdélyi magyarság számára.

Nyilvánvaló a csatlakozni vágyó országok szempontjából, hogy minél alacsonyabb a jövedelem átlag, annál nagyobb a vonzódás egy gazdagabb országhoz. A befogadó, gazdagabb országok viszont fordítva éreznek. Ezért van szükség előcsatlakozási szakaszra. Ezt az időt felzárkózási szakasznak lehet tekinteni. Harmonizálni kell a jogot, a jogi intézményeket, az egész államigazgatást.

Az UNIÓ tagállamai a migrációtól félnek, hiszen a közösség keretén belül a személyek szabad költözése alapvető jog. A csatlakozás után az egész UNIÓ egy nagy belfölddé válik. A befogadók attól félnek, hogy alacsonyabb munkabéreink miatt, tömegek akarnak munkát vállalni a fejlettebb országokban. Ebből komoly feszültségek adódhatnak. De feszültséget okozhatnak a hazai alacsony földárak, mert a gazdag nyugatiak rövid idő alatt kivásárolhatják a földet.

Fokozottabban figyelni kell arra, hogy gazdaságunk dinamikus fejlődésének hasznát ne csak a nyugati befektetők élvezzék, hanem a magyar polgár is. Sajnos a magyar polgár a fejlődés hasznát legutóbb a 70-es években érezte. Ma a bérből élők átlagkeresetének nyolcszorosa a vezető rétegé. Ezen a feszültségen szociális beavatkozással enyhíteni kell.

Elszomorító az ország lakosságának folyamatos csökkenése. A családok anyagi helyzete, lakásgondja ellehetetleníti a gyermekvállalást. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell, másként a mai fiatalság öregkori eltartása bizonytalanná válik.

Az UNIÓ-hoz való felzárkózáshoz a munkabér különbségeknek közeledniük kell egymáshoz. Ezért lényeges a gazdasági élet dinamikusabb fejlődése. A családi vállalkozások, lakásépítések, az ifjúság továbbtanulásának elősegítése érdekében meg kell változtatni a bankok hitelpolitikáját. Meg kell szüntetni a betétek és hitelek kamatainak ellentmondó mértékét. (10:30%)

A jelenleg folyamatban lévő tárgyalások célja a csatlakozási folyamat felgyorsítása, valamint előre haladás a versenyjogi szabályozás, az állami támogatás területén, az állat- és növényegészségügyi kérdések szabályozása, a szakképesítések és diplomák elismerése, az ipari szabványok és a minőség tanúsítása.

A gazdaság szerkezetének alakítása és a modernizáció terén eddig elért eredmények figyelembevételével minden alapunk meg van arra, hogy középtávon a magyar gazdaság legtöbb szektora versenyképessé váljon az EURÓPAI UNIÓ egységes belső piacán.

Környezetvédelem területén további igen jelentős erőfeszítésekre lesz szükség, hogy megfeleljünk az UNIÓ követelményeinek. Ezen a téren a szomszédos országokkal szorosabb együttműködést kell elérni; erre a szigetközi és tiszai katasztrófa intőén figyelmeztet.

A huszadik század kegyetlen háborúi, a nacionalizmus, a Hitler-Sztálini diktatúra tömegmészárlása, a balkáni népirtás következményeit, a nemzetiségek megsemmisítésére irányuló politikai törekvéseket egyedül az EURÓPAI UNIÓ gazdasági, politikai és katonai ereje képes megszüntetni. A kultúrális és társadalmi önrendelkezés, a határok átjárhatósága, az anyanyelven való oktatás, a szabad vallásgyakorlás, a törvény előtti egyenjogúság, a továbbtanulás anyagi gátjainak megszüntetése, a tudás megbecsülése, az értelmiség mindennapos anyagi gondjainak megszüntetése véleményem szerint az EURÓPAI UNIÓ-s tagságunk mellett, fokozott gazdasági fejlődéssel elérhető. Ez az egyetlen választható lehetőségünk, nincs másik alternatíva, mely a Kárpát-medence népeinek történelmi feszültségeit feloldja.

A szorgalmas, kreatív magyar nemzet felkészültségével, szellemi exportjával, a térségben kiemelkedő és meghatározó szerepet fog betölteni. Nyomtalanul eltűnik a politikusok által szított ellentét, hiszen a falvakban ma se tapasztalható gyűlölködés, hanem sokkal inkább az egymásra utaltság érződik.

UNIÓ-s csatlakozásunk időpontjától az EURÓPAI UNIÓ keleti határai, Magyarország határai lesznek. Ettől az időponttól megnehezedik a szomszédos országok állampolgárainak határátlépése. Evekig Magyarország tartóztatja fel a határállomásokon, a jobb megélhetés reményében nyugatra áradó tömegeket. Ebből újabb feszültség keletkezik. Ezt fokozhatja gazdaságunk dinamikusabb fejlődésének magasabb kereseti lehetőségei. Ezért Magyarországnak segíteni kell, hogy a szomszédos államok is felvételt nyerjenek az UNIÓ-ba. A történelmi feszültséget csak a közös EURÓPAI UNIÓ-s tagság oldja fel.

Véleményem szerint a média sokkal többet kell foglalkozzon a csatlakozás érdekében a szomszédos népek jobb megismerésével és együttműködésünk szükségszerűségével: a történelmi feszültségek feloldásáért.

ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM 31