Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
gítésük igénye s az ehhez szükséges szervezeti háttér késztette őket a "Hungarian Americans for the Human Rights in Délvidék" (HAHRD-http://www.hungary.com/hac/members.html) megalakítására. Segélyakciókat szerveztek a szerémségi menekültek javára, s most is folyik a délvidéki magyar diákok ösztöndíjjal történő megsegítése, lobbizó és tájékoztató tevékenységük mellett. S itt elérkeztünk a kilencvenes évekhez - a Szovjetunió szétesett, kitört a szabadság Közép-Keleteurópában, a menekülteket most már felülvigyázzák s segítik, megváltozott az USA bevándorló politikája, de a kelet-európai országok helyzete is. S az új konstelláció új bevándorlási jelenségeket eredményez. A magyarországi bevándorlás változatlanul alacsony maradt: 1990-1996 között (hét esztendő) 7500 magyarországi állampolgár vándorolt be legálisan az USA-ba professzionális, személyes-családi, gazdasági okok miatt. Új tényező a DV (Diversity Visa-Greencard Lottery). Ezen nincs nyilván erős magyar jelentkezés ha 1998-ban 290, míg 1999-ben mindössze 218 magyar kapott ilyen állandó letelepedési engedélyt, ugyanis az elosztásnál az illető országból beadott kérések száma is súlyozza a kiválasztást. Összehasonlításul: Románia - ahol e szerencsejáték fiatal egyetemisták, frissen végzettek között rendkívül népszerű - az idén 3,400 helyet kapott. S a legújabb bevándorlók (fiatal szabadfoglalkozásúak- közgazdászok, orvosok, mérnökök) ismét másként viselkednek - tudják, miért jönnek ide - gazdasági, életmódbeli, személyes és professzionális okok vezérlik őket, sokan érzik úgy, itt jobban érvényesülnek majd mind Magyarországon. Érdeklődésük - ha van - az amerikai magyarok iránt leginkább lanyhának-renyhének és érdekelvűnek nevezhető, ideig-óráig tart csupán. S vannak neoprotestánsok is, baptisták, Jehova tanúi, stb. kiket a munka s pénzszerzés és a zárt, intenzív hitélet jellemez, ismét távolabb az amerikai magyar élet hagyományos közösségi fórumaitól. Az erdélyi magyar kivándorlás egyébként a romániai kivándorlás jellegzetességeit mutatja, így a magyarok ott vannak a DV nyertesek között, így csupán az Allen Park-i egyháznál az elmúlt másfél évben 5 romániai fiatal kisgyermekes magyar család jelentkezett (Kolozsvárról, Nagyváradról 2-2, Vajdahunyadról 1). Megjelenik diszkréten néha az illegálisnak tűnő kivándorló is - ami ismét romániai jellemző. így extrapolálhatunk - ha pl. 1996-ban 5400 romániai vándorolt be, akkor ebből kb. 360-400 lehetett magyar. Az viszont bizonyos, hogy ettől a bevándorlástól az amerikai magyarság nem fog revitalizálódni, s adja a Gondviselő, hogy nagyhullámokat gerjesztő kataklizmák ne is következzenek be. Ezeknek esélye kicsi ugyan, de létezik, - s a legveszélyeztetettebb a délvidéki magyarság. De az új geopolitikai konstellációban, a magyar NATO-tagságban van annyi garancia, s a magyar kormányban s társadalomban tán annyi tartás, hogy a védelemre s menhelyre szorulókat ott helyben ellássa, ha ugyan ebben segítségre lesz is szüksége. A kérdéskör áttekintése és dokumentálódás-adatgyűjtés során ismét rá kellett ébrednem önmagunk ismeretének fájdalmas állapotára, elhanyagoltságára. Panaszkodunk, hogy a "lélek kialszik", pusztul magyar Amerika, vesznek egyházaink, intézményeink (lásd legutóbb Pomogáts Béla Európai Utas-beli írását, azelőtt még Borbándi Gyula monográfiáját s publicisztikáját), de mi itt még nem is dokumentáljuk adekvátan, okainak keresésében elég mélyre nem ásunk. Talán ebben kellene elsősorban a hazai magyar társadalom segítsége - hogy közös erővel járjunk utána annak, mi is zajlik, s mitől az amerikai magyar társadalomban, hogy ne bízzuk állapotunk jellemzését kizárólag a U.S. Census Bureau-ra (melyre egyébként szükségünk van). A következő kérdés számunkra talán az, hogy érdemes-e, lehet-e, kell-e a szivárgó magyarságra - egy kicsit aktívabban - odafigyelni, mozgását követni, kapcsolatkeresését könnyíteni (ezt mindenképpen), egyféle, bár informatív támogatást felállítani. Ennek a természetes elemei a helyi amerikai magyar közösségek, s ha ezek elsorvadnak, akkor gondunk sem lesz. De addig míg vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a cseppeket is elhanyagoljuk, s egy egyszerű tájékoztatási rendszerhálózat kiépíthető lenne. Az Interneten van egyébként, a Hungary.com (Hollósy)-on a Hudirban, a Society-Culture folderben néhány olyan file, hogy "amerikai magyar szervezetek" http://www. hungary.com/magyar/HO.html. (Távolról sem teljes, de reprezentatív csúcsszerveink AMOSZ, AMSZ, MVSZ Amerikai Tanács, stb.) - Bár veszekedés szünetben megegyezhetnének talán egy ilyen rendszer felállításában, gondozásában és működtetésében, bevonva a helyi egyházakat, egyesületeket, együttműködve a Magyar Köztársaság Nagykövetségének munkatársaival, konzulátusával, odahaza az 20 ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM