Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)

1999 / 2. (132.) szám

romban. Néhány családdal kötött ismeretségen kívül nem volt sok kapcsolatom magyar fiatalokkal, hanem a leánycserkészetben való részvételem révén amerikai tevékenységben merültem el. Bár a családban magya­rul beszéltünk, szorosabban benne éltem az amerikai életmódban. A származásom iránti érdeklődés több­nyire írásbeli feladatokban nyilatkozott meg, mint például egy dolgozat Románia történelméről és kultú­rájáról, amit ötödikes koromban írtam. Első találko­zásom egy élő és viruló amerikai magyar közösséggel 1989 nyarán történt, amikor először vettem részt az Itt-Ott magyar hetén Ohioban. Meg kell mondjam, hogy a tábor légköre, a sok fiatal résztvevő ellenére, nem volt ínyemre. Félszeg életkorom volt ez, amikor a kisgyerekek közé már nem, a tizenévesek közé még nem tartoztam. Néhány évig nem kedveltem a táborba menést. Azt hiszem, hogy a kultúrámhoz való ragaszko­dás fordulópontja akkor történt, amikor 1993-ban meg­látogattam Budapestet és Erdélyt. Oly csodálatos érzés volt, nemcsak azért, mert megláthattam sokáig nélkülözött családomat és barátaimat, hanem azért is, mert éreztem, hogy a kultúrájukhoz tartozom. Meglá­togattunk olyan helyeket, mint a Nemzeti Galéria Budán és a Csíkszeredái Nagy Imre Múzeum, kertjé­ben a sok Puskás Sándor szoborral. Meghallgattuk a Muzsikás együttest is Szentendrén, és egy másik láto­gatás alkalmával a Budapest Festival zenekarát a Hősök terén. A magyar kultúra művészetének mély hatása alatt, feltámadt az érdeklődésem, hogy többet tanuljak róla, és hogy jobban gondozzam kettős kultúrámat. Azóta kellemes személyes kapcsolataim révén megszerettem az Itt-Ott-ot és úgy tekintem, mint a külföldi magyar létezés egyik igazi ápolóját. Részt vettem emberi jogi műhelymunkában, és a Magyarok Világszövetségének és ifjúsági csoportjának magyar­­országi összejövetelein. Miután a világ minden táján élő magyarokkal találkoztam beleértve Ausztráliát és Venezuelát, rájöttem, hogy milyen erős nemzetnek va­gyok része és ezt még jobban magamhoz akarom ölelni. Ha megkérdeznének, hogy miért ragaszkodom a kultúrámhoz vagy - egyáltalán - mi az oka bárki ra­gaszkodásának egy kultúrához -, válaszom az lenne, hogy elsősorban személyes tapasztalatok, kötelékek láncolata. Mindaddig, míg vannak mások is, akik meg­osztják velünk szenvedélyeinket és nyelvünket, bármi legyen is a nemzetiségük, addig mi is erős részei va­gyunk ennek a közösségnek. Ezt én tapasztaltam úgy is, mint amerikai és úgy is, mint magyar. Végül is, - jóllehet Munkácsi legkorábbi emléke "a magyar sza­badságharc forrongása volt U éves koromban és termé­szetesen az egész dologból (18W semmit sem értet­tem," "-azonban ő mégis úgy vált ismertté, mint Ma­gyarország egyik nemzeti festőművésze, de élt Párizs­ban is, és dolgozott szerte Európában. Mint kozmopo­lita ember, ő megszemélyesíti azt, amit én a sokkul­­túrájúság tökéletes példájának látok. ‘ Magyar szótárakban nem találtam meg a szó magyar fordítását. A "sokkultúrájúság” pontosan kifejezi az angol szó értelmét. De nem eufónikus. Am még mindig jobb, mint az otthoni újságokban (bűnbánat nélkül) gátlástalanul zúdított "multikulturalizmus" ára­data. Jobb híján maradt a sokkultúrájúság. (Fordító megjegyzése) “ Munkácsy Mihály: Emlékeim. Franciából fordította Lestyán Sándor. Budapest: Amicus. 1921. p. 17. Munkácsy emlékiratának első paragrafusát ezzel a mondattal kezdte. (Szerző megjegyzése) Angolból forditotta: Cseh Tibor ENGLISH CORNER/ ANGOL SAROK A. Ludányi (Ada, Ohio) With the current issue of ITT-OTT we are ini­tiating a new section called the "English corner". Some of our language purists will undoubtedly raise an eye­brow or even vent an unprintable expletive. However, the objective of this publication is communication with all members of our community, even those who no longer speak, read and write Hungarian. Furthermore, we estimate that at least 90% or our community is bi­lingual in Hungarian and English. Finally, the mes­sages and information that we reserve for this corner, relate to our interactions with the English-speaking world. This interaction requires learning and using English effectively. Challenge/Kihívás As I write these words Russian hordes are massing for an attack on Grozny, the capital of ITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 9

Next

/
Thumbnails
Contents