Itt-Ott, 1997 (30. évfolyam, 1/128-2/129. szám)
1997 / 1. (128.) szám
Könyvek Leletmentés Kontra Miklós (szerk.): Túl a Kecegárdán. Calumet-vidéki amerikai magyar szótár. Gyűjtötte és összeállította Vázsonyi Endre. Megjelent a „Magyarságkutatás könyvtára” sorozatban, kiadta a Teleki László Alapítvány: Budapest, 1995 A kötetnek címet adó Kecegárda (Castle Garden) New Yorkban található, a bevándorlási hivatal egykori állomásaként a hajón érkezők ellenőrzésére szolgált. Aki ezen a határon is túljutott, az ugyan a lehetőségek földjén érezhette magát, de hagyományos kultúrköréből kiszakadva magának kellett életét újrateremtenie. Vázsonyi Endre és felesége, Dégh Linda az Indiana University kutatóiként 1964 és 1967 között térképezték fel a Chicagótól délre, a Calumet-folyó mentén letelepedett magyarság lassan fölmorzsolódó világát. Vázsonyi 1986-ban bekövetkezett haláláig dolgozott az összegyűjtött anyag rendszerezésén: félbeszakadt munkáját hátramaradt jegyzetek alapján Kontra Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerkesztette egybe és rendezte sajtó alá — a Túl a Kecegárdán tehát közel harminc év munkájának eredménye. Az alcím azonban megtévesztő: semmi esetre sem a hagyományos értelemben vett szótárban lapozhatunk. Amint azt a szerkesztő bevezetőjében részletezi, a kötet nem nyelvjárási szótár, mivel az adott közösségnek nem a teljes, hanem csak az óhazaitól eltérő szókincsét rögzíti; ugyanakkor táj szótárnak sem tekinthető, mert kétnyelvű alanyokat vizsgál. A szótár legformabontóbb módszertani újítása azonban élőnyelvisége. Az adatok túlnyomó többsége magnetofonra vett beszélgetésekből származik, a példamondatok így a Calumet-vidéken valóban élt nyelvet tükrözik: „Máj gád, hát ju nó, hogy az egyik csendőr azt a szip jányt elvitte magával?” (112. old.). S hogy miért érdemes ma egy nem nyelvész magyarnak kezébe vennie egy harminc éves szótárritkaságot? Mert a Túl a Kecegárdán sokkal több ennél: gazdag mellékletében elénk rajzolódik a kutatás története és egy sajátos etnikai közösség kultúrájának keresztmetszete. A Vázsonyi-Dégh házaspár eredetileg folklorisztikai céllal kezdett munkába, az 1900 és 1928 között kivándorolt mezőgazdasági munkások és leszármazottaik életében kívánta tetten érni a kivándorlás-letelepedés-beilleszkedés folyamatát. A vizsgálat ezen oldalát foglalja össze Dégh Linda ,A Calumet-vidék magyarságának nyelve és kultúrája” c. tanulmánya, felvázolva merre és hogyan élnek itt a magyarok: milyen a kert, a ház, hogyan zajlik a társadalmi élet, milyen szerepe van az egyházaknak illetve néhány erős egyéniséggel megáldott szervezőnek a hagyomány építésében és megtartásában. A szótárrészhez hasonlóan ez a tanulmány sem csak tudományos ismereteket nyújt, hanem a gyűjtők személyes élményét is megpróbálja közvetíteni: ebben segítenek a mellékletben látható fényképek, meghívók, kézzel írt levelek. Nem volt könnyű dolguk a kutatóknak. A módszertani nehézségeken kívül le kellett küzdeniük a leendő adatközlők bizalmatlanságát is, meggyőzni a gyanakvó magyarságot: nem mint „kommunista ügynökök járják a Calumetet, hogy megmételyezzék a népet és tönkretegyék Amerikát” (134. old.), s meggyőzni a kisembert, hogy az ő sorsa, az ő véleménye igenis figyelemre méltó. Am szerencsére az ajtók mégiscsak megnyíltak, s elénk tárulhat a Michigan-tó partján épült gyárvidéken letelepedett magyarok különleges világa. A szócikkek magyarázó sorai a nyelvtani információk mögé eleven hátteret festenek a mindennapi életnek keretet adó apróságokról; az adatközlők mellékletként csatolt tömör életrajza pedig akár megannyi regényvázlatként is olvasható: a kitűnő magyar szakácsnőről, aki hisz a hazajáró halottakban, vagy az ími-olvasni nem tudó, mégis megvagyonosodó paradicsomtermelőről. A Calumet-vidéki magyar-amerikai szótárban tehát egyaránt csemegézhet nyelvész, néprajzkutató és laikus érdeklődő. Sokoldalúsága teszi érdekessé, dokumentumértéke pedig egyedülállóvá. Ahogy Kontra Miklós megállapítja, a szótár lapjai „az utókor számára megörökítik az eltűnő magyar diaszpóra egy részének nyelvi valóságát. Ebben Vázsonyi Endre valódi leletmentő volt. A Túl a Kecegárdán egy kihalt magyar nyelvváltozat egyetlen megörökítője” (12. old.). Varga Éva Gabriella Portland State University Hungarian history Stephen Sisa: The Spirit of Hungary, 3d edition (Vista Books, Morristown, NJ), 1995. Sisa István nagy műve, a The Spirit of Hungary ismét új állomáshoz érkezett: most hozta meg a posta a 3. kiadást, amely az előzőkhöz képest jelentős bővítést tartalmaz. A szerző kiegészítette a térség történetét a legújabb politikai események leírásával, így többek között ismerteti a Trianonban mesterségesen létrehozott jugoszláv államszövetség felbomlását, az ugyancsak Trianon termékeként született Csehszlovákia kettészakadását, Kárpátalja (Ruténföld) Ukrajna által történt bekebelezését s az erdélyi magyarság állandó küzdelmét a fennmaradásért, amit szüntelenül veszélyeztet a szélsőséges román politikai erők aknamunkája. Külön fejezet foglalkozik az 1989/90- es rendszerváltás utáni magyarországi helyzettel, melyre nyomasztóan hat az előző kormányok által felvett adósságok átvállalása s végül aggódó sorokat olvashatunk a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek bizonytalan jövőjéről... A gazdagon illusztrált, reprezentatív kiállítású angol nyelvű album a maga nemében páratlan szószólónk a világ fórumain és arra kell törekednünk, hogy az minél több mértékadó helyre — könyvtárakba, egyetemekre, politikusokhoz, úságírókhoz, stb. — eljusson. —Independent Hungarian News Service Megrendelési cím: Vista Books, P.O. Box 1766, Morristown, NJ 07962- 1766. Telefon: (908) 604-9702. Egy kötet ára $40, 3-4 példánynál § $36, 5-24 pld. @ 34,25 pld.-tól @ $30. 58 ITT-OTT 30. évf. (1997), 1. (128.) szám
