Itt-Ott, 1996 (29. évfolyam, 1/126-2/127. szám)
1996 / 2. (127. )szám
ládokból; ez időből marad fenn az első magyar írásos versemlék egy domonkos kódexben: az Ómagyar Mária Siralom 1308-1342 Károly Róbert uralkodásához kötődik a híres visegrádi találkozó a cseh, lengyel és magyar királyok között, mely birodalmaik örökösödési problémáit egyengette 1342-82 I.Lajos (Nagy Lajos) királyunk uralkodása alatt Magyarország a térség leghatalmasabb politikai egységévé válik; számos örökösödési háború fűződik a nevéhez az olasz félszigeten; ő alapítja meg az első magyar egyetemet Pécsett; Nagy Lajos az első uralkodónk, aki megütközik az észak felé terjeszkedő oszmántörök birodalommal 1370 Nagy Lajost lengyel királlyá is megkoronázzák 1387-1437 Luxemburgi Zsigmond uralkodása Magyarország fejlődését összekapcsolta az európai fejleményekkel, főleg a Német-Római Birodalom császárává választása után (1410); közben szaporodnak az összecsapások az oszmán török birodalommal 1395 az óbudai egyetem alapítása 1437 Budai Nagy Antal parasztlázadása Erdélyben. Egyidejűleg létrejön és kialakul Erdély három nemzetének (magyarok, székelyek és szászok) kormányzó szerepe 1446-52 Hunyadi János kormányzósága; heves öszszecsapások a törökökkel 1456 Hunyadi nagy győzelme: Nándorfehérvárnál visszaveri a török előnyomulást (emlékét őrzi a pápa által elrendelt déli harangszó) 1458-90 Hunyadi (Corvin) Mátyás uralkodása: a magyar reneszánsz fénykora, 500 kötetes kéziratos (kódex) Corvina könyvtára európai hírű 1467 a pozsonyi egyetem alapítása 1473 Budán megjelenik az első Magyarországon nyomtatott könyv (Budai Krónika) 1514 a Bakó Tamás által meghirdetett keresztes hadjárat elmaradása parasztlázadással végződik; ennek vérbefojtása és Dózsa György kegyetlen kivégzése szétforgácsolja a magyar társadalmat épp mikor délről megindul a török birodalom új terjeszkedő hulláma Szulejmán szultán vezetése alatt kb. 1520- megindul a reformáció terjedése; nagy eredménye lesz, hogy a hitviták és villongások ellenére szellemi egységet teremt: latin helyett magyar lesz a nemzeti irodalom nyelve 1526 A mohácsi csatavesztés következményeként Magyarország három részre szakad, nyugaton Habsburg uralom alatt, az ország közepén török uralom alatt, és keleten egy független Erdélyországra; 1541 a törökök elfoglalják Budavárát és állandósítják Magyarország feldarabolását; 1556-71 János Zsigmond uralkodása Erdélyben; országa a vallási újítások központjává válik; a szászok többsége evangélikus (lutheránus) hitre tér; János Zsigmond mint unitárius végzi saját életét; az első unitárius istenszolgálatot 1566- ban tartja Dávid Ferenc Kolozsvárott; az Alföldön ezidőben Méliusz Juhász Péter Debrecent református központtá fejleszti és a hitvitát irodalmi műfajjá emeli 1568 Az erdélyi rendek tordai országgyűlése kihirdeti a vallásszabadságot; Erdély ezáltal a tolerancia központjává lesz, és egyúttal a magyar állam egységes koncepciójának védelmezője — a „két pogány” (a török szultán és a Habsburg császár) hatalmi prése között 1575 Báthory István fejedelmet lengyel királlyá kiáltják 1581 Kolozsváron a jezsuiták megalapítják első erdélyi felsőoktatási tanintézetüket Báthory István fejedelem támogatásával 1590- 91 Károli Gáspár magyarra fordítja a Bibliát 1591- 1606 Tizenötéves háború a törökökkel, mely alkalmat ad a Habsburgok erdélyi beavatkozására; a zűrzavarban Vitéz Mihály román vajda is hatalomra kerül egy kurta évre 1604-1606 Bocskay István szabadságharca rendet teremt Erdélyben és kiszorítja a Habsburgokat, ezzel megalapozva a független Erdély aranykorát 1613-29 Bethlen Gábor fejedele uralkodásaErdélyben 1621 a Nicholsburg-i béke elismeri Erdély önállóságát 48 ITT-OTT 29. évf. (1996), 2. (127.) szám
