Itt-Ott, 1996 (29. évfolyam, 1/126-2/127. szám)
1996 / 1. (126.) szám
A nemzeti stratégia rövidtávú céljai Rövidtávú nemzetstratégiai céloknak általában az 5-10 éven belül elérendő célok nevezhetők. A jelenlegi helyzetben, párhuzamosan más gazdasági és szociális tennivalókkal, sok energiát kell fordítani a magyarságtudat megerősítésére. *Fel kell térképezni a magyarság pontos földrajzi elterjedését és létszámát!. *Megengedhetetlen, hogy az utódállamok manipulált adatai alapján rajzoljanak térképeket a Kárpát-medence magyarságáról. • Szükség van tárgyilagos demográfiai kutatásokra ahhoz, hogy tudjuk pontosan hányán és hol élnek magyarok a Kárpát-medencében és azon kívül. Ezen a téren túlságosan kis lépésekkel haladunk előre. A demográfiai eredményeket vizualizálni kell a jobb és gyorsabb érthetőség kedvéért. *Meg kell fogalmazni a nemzeti chartát, a magyarság jogainak követelményrendszerét! •A chartát nemzetközi nyelvekre le kell fordítani és minél több nemzetközi fórumon elő kell teijeszteni, minél több fórummal el kell fogadtatni. * Összeállítandó a „Magyarok Fehér Könyve”, amely leírja a magyarságot Trianon óta ért jogsértéseket és veszteségeket. •Jelenleg ilyen, a magyarság tűrhetetlen helyzetét feltáró, összefoglaló könyv nincs. *A Kárpát-medencén kívül élő magyarság hazatelepítési programját kormányszinten be kell indítani és koordinálni! *A magyar nyelv eredetére, a magyarság őstörténetére, történetére vonatkozó kutatások kormányszintű támogatását és nemzetközi összegyűjtését ki kell követelni! Szükséges: •a magyar krónikák kiadása; •a finnugor nyelvészet helyett a magyar nyelvészet •alapjainak megfogalmazása, tekintettel a többi eurázsiai nyelvekre is; •a magyar kultúrtermékek, a rovásírás, harci eszközök stb. leírása, nemzetközi ismertetése; * *Az utódállamok magyarellenes propagandáját sürgősen semlegesíteni kell! Ehhez szükséges: •magyar nemzeti információs központ létrehozása; •a nyugat és a szomszédnépek magyarságképének, és a magyarság önképének tanulmányozása; •a legfontosabb külföldi információs központok ellátása a magyarság helyes-pozitív képét mutató /ápoló dokumentumokkal. Ezzel párhuzamosan: *El kell kezdeni az első közép-kelet-európai virtuális könyvtár (video-, fono-, fototéka) adatbankjának, infrastruktúrájának a megalkotását. *Emléktáblák, szobrok, új koncepció szerinti emelése, melyek alátámasztják az új gazdasági paradigmát. •Magyarország tele van a bukott forradalmárok, a kimúlást, a végzetet, a nyomort éneklő irodalmárok tiszteletére állított emléktáblákkal, szobrokkal. Itt az ideje, hogy a természettudományok, a technika géniuszai nagyobb hangsúlyt kapjanak, mint eddig. A Bolyaiak, Brassai Sámuel, Gábor Áron, Baross Gábor, Kandó Kálmán, Jedlik Ányos, Bay Zoltán, Neumann János, Rubik Ernő, a Nobel-díjasok stb. legyenek az új magyar paradigma példaképei. *A nemzeti ünnepek álljanak a magyar szolidaritás, egység, az önvédelmi szellem jegyében! A jelenlegi nemzeti ünnepek kaotikus, unalmas, ad-hoc, jellegtelen vagyis nem-magyar benyomást keltenek. A nemzeti ünnepek szervezését forgatókönyvszerűén kell összeállítani azért, hogy : •a világ magyarsága ugyanabban az időpontban ugyanazt tegye, ugyanazt érezze, •lélekben együtt lehessen, •mindenhol magyar és nem csak magyaros szentmisét, magyar istentiszteletet hallhasson, magyar ételeket ehessen, a gyerekek magyar játékokat játsszhassanak, a magyar önvédelmi eszközökkel, íjászattal, lövészettel (gondoljatok a svájci „fiúlövés” nemzeti ünnepére) stb. • ismerkedhessenek meg.-¥. *Invesztálni kell a magyar emberi forrásokba: az oktatásba! •Aki a software-t birtokolja, azé a jövő. •Az új hatalom nem a kevesek kezében levő pénz lesz, hanem a sokak kezében levő információ. •Ma kell megteremteni az eljövendő „magyar-24 ITT-OTT 29. évf. (1996), 1. (126.) szám
