Itt-Ott, 1995 (28. évfolyam, 1/124-2/125. szám)

1995 / 1. (124.) szám

Mindazonáltal a közép-európai térség teljes integ­rációja volna kívánatos, ez az integráció ugyanis lehetővé tenné az utódállamokban élő magyarság nemzeti integrációját is. Egy másik forgatókönyv szerint a magyarság nemzeti integrációját az utódállamokban élő ma­gyar népcsoportok autonómiájára lehetne építeni. Ennek az autonómiának a lehető legszélesebb kör­ben kellene érvényesülnie: pl. a Székelyföldön, Szlovákia déli területein, a Kárpátalján Bereg­szász környékén és a Bácska északi részén magyar területi autonómiák keretében, máshol falusi, városi és regionális önkormányzatok révén... Ilyen autonómia tervek érlelődnek a délvidéki, a felvidé­ki, kárpátaljai és székelyföldi magyar értelmiség szellemi műhelyeiben. Végül megint másik forgatókönyvet jelöl meg az, ha a szomszédos országokban etnocentrikus vagy etnokratikus elnyomó politikai rendszerek jönnek létre, amelyek korlátozni vagy éppen felszá­molni kívánják a kisebbségi magyarság jogait... Ebben a súlyos esetben a magyar kormánynak fel kell vetnie a trianoni határok revíziójának gon­dolatát... el kell érnie Erdély helyzetének ren­dezését, melyet legjobban egy önálló erdélyi állam létrehozásával lehet elérni (esetleg egy föderatív Románia keretein belül). Pomogáts azzal zárja fejtegetését, hogy a nem­zeti stratégiák kidolgozása nem egyszerűen a mindenkori magyar kormány feladata, hanem szükséges a kormány diplomáciai tehermen­tesítése. És utána hozzánk szól, nyugatiakhoz, amikor azt mondja: Ebben a munkamegosztásban természetesen a nyugati világban szétszóródásban élő magyarságnak is részt kell vennie. Lehet-e most az ezredforduló előtt a Magyar Baráti Közösségnek szebb, fontosabb, igénybeve­­vőbb és nehezebb feladatkörrel kibővíteni meglévő tevékenységét, mint jól meghatározott, aprólékos tervekkel dolgozni az elszakított magyarság em­beri méltóságának és szabadságának visszanye­réséért, a trianoni szindróma felszámolásáért? Az előttünk álló években tevékenységünk fő célja a határon túli magyar nemzeti közösségek — régi, lekicsinylő megjelölésük szerint: kisebbségek — autonómiájának eléréséért folytatott munka és diplomácia legyen. Javaslom, hogy Szlovákia, Er­dély és Kárpátalja területeit elemezzük ki nyári konferencia szempontjából. Az otthoni földnek varázslatos ereje van. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni a fenti célokért, tudomásul kell vennünk, hogy Washington félreérthetetlenül kinyilvánította úgyszólván teljes érdektelenségét a közép-kelet­­euróapai térségben. Ezért nagyon fontos lenne, hogy tagságunkat kiterjesszük Brüsszel, Strass­­bourg, Köln és Párizs térségére. Magyar szem­pontból ezek lesznek a lobbizás fontos központjai az előttünk álló évtizedekében. Nem volnánk Magyar Baráti Közösség, ha nem fogadnánk el a történelem kihívását. □ 48 ITT-OTT 28. évf. (1995), 1. (124.) szám I Következő számunkban: Fülöp László: Magyarok Montanában

Next

/
Thumbnails
Contents