Itt-Ott, 1995 (28. évfolyam, 1/124-2/125. szám)
1995 / 1. (124.) szám
Hozzászólások (63-66) Hamza András: A nemzeti vallás kevert áldás lehet, mint éppen a zsidóság története mutatja. Ezért aggodalommal figyelte az ITT-OTTban kibontakozó dialógust a magyar vallásról. Viszolygását Éltető előadása eloszlatta az alábbi okok miatt. Az emberiség régen kilépett a törzsi életformából, tehát a törzsi életformából fakadó ősvallás — ma anakronizmus. Éltető Istendefiníciójában viszont korszerű egzisztencialista megfogalmazás jelentkezik. A hívő ember szívét különösen megmelegíti a következő gondolat: „Istent felfogni nem, csak szeretni lehet.” A törzsi „isten” csak a törzsével törődik, de a magyar vallás felvázolt gondolatában a népével bajlódó és őt büntető, óvó, nevelő Isten egyúttal az egész emberiségé is. A probléma fordulópontja — melyen a magyar vallás gondolata áll vagy bukik — az, hogy van-e Istennek specifikusan magyar kijelentése. Ahhoz hogy az egy és megoszthatatlan Úristennek specifikus magyar kijelentését megtalálhassuk — az egész magyar történelmet és kultúrtörténelmet nagyon gondos kutatásnak kell alávetni. A hozzászóló úgy hiszi, hogy van ilyen kijelentés: magyarok ajkán jött, magyarokhoz szól, de általános emberi érvénnyel bír. Ezért úgy érzi, hogy az ITT-OTT gárdája jó úton jár. Konkrét példa képpen elmondta az előadó, hogy az utóbbi tíz év magyar lírájában legalább száz olyan vers van, amelyben Isten általános emberi érvényű, de ugyanakkor specifikusan magyar kijelentése megtalálható. Kéri á szeminárium olyan részvevőit, akikben költői véna tökéletes angolsággal párosul, hogy segítsék őt abban a törekvésében, hogy ezeket a verseket angol fordításban kiadhassa. Princetonban ma két doktori disszertáció is készül arról a problémáról, hogy miképpen élhetnek együtt a magyar egyházak a kommunistaateista állammal. Az egyház ma mind Nyugaton, mind Keleten szekuláris világgal áll szemben. A különbség csak az, hogy a kommunista világban a szekuláris világ ideológiailag meg van szervezve. Egyházi tudósok azért tanulmányozzák különös gonddal a magyar helyzetet, mert Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol nagylétszámú katolikus tömb mellett nagylétszámú protestánsság él szimbiózisban az ateista államban. Ebben a problémában is specifikus magyar kijelentés található. Mindezeket összegezve, a hozzászóló a magyar vallás Éltető Lajos által kifejezett gondolatát legalább 90%-ban elfogadhatónak találja teológiai szempontból is — és ezt nyilvánosan megvallja. Úgy érzi, hogy a magyar vallás mozgalma — mert mozgalomról, nem felekezetről van szó — akkor lesz csak hatékony, ha hívei a felsorolt hittételeket elfogadják egyéni és közösségi döntéseik alapjául. Benczédi Dániel: „Te, Éltető Lajos bátyám, lekonfirmáltál ma: te unitárius vagy. Téged ezennel az unitárius vallás kebelébe fogadlak. Te elmondtad az unitáriusok hittételeit. A legszebb vallás, a legmagyarabb vallás, amit magyar ember alapított. Magyarságunk vallási szintre emelése elsősorban azt jelenti, hogy mi, magyarok, szeressük egymást. Bontsuk le a társadalmi, politikai válaszfalakat, melyek elválasztanak egymástól. Én tudjam azt, hogy te jó magyar vagy, akkor én szeretlek téged. Szeretek én minden embert, aki jó ember. Csak egy kicsit jobban szeretem a magyarokat. Ha el tudjuk érni azt, hogy a kohéziós erőt a magyarok között fokozzuk, akkor a mi konferenciánk pozitív volt és a magyarok Istene velünk lesz. □ 28 ITT-OTT 28. évf. (1995), 1. (124.) szám
