Itt-Ott, 1994 (27. évfolyam, 1. (123.) szám)
1994 / 1. (123.) szám
Az MBK Tanácsa A számlálóbizottság nevében Sass Márton 1993. december 12-én Nádas Gyula és Kovács Béla aláírásával az alábbi eredményt továbbította Portlandba: Gondnoki pozícióra Szavazat Bojtos László 46 Somogyi Balázs 37 Tanácsosi pozíciókra Nagy Károly 55 Bokor Erika 48 Jókay Károly 41 Kaslik Ibolya 35 Bállá Zsolt 30 Pavlish Bernadett 21 Jesenszki István 20 Az MBK Tanácsa az alábbiakból áll (mandátum lejárta, év végén, zárójelben): Gondnok: Bojtos László (96); előző gondnok: Somogyi Balázs (96); választmány: Nagy Károly (96), Bokor Erika (96), Jókay Károly (96); Kaslik Ibolya (95 — Bojtos volt pozícióját tölti ki), Koller Levente (95), Kovács Beáta (95), Kovalszki Péter (94), Lauer Edit (94), Papp László (94). Iíjúsági tanácsos: Somogyi Ilona (94). Helyi gondnokok: Andruskó János (Oregon), Boros Lajos (Sarasota), Értavy József (Georgia), Hargitai István (Cleveland), Lukács Tibor (Columbus), Pándy Szekeres László (Toronto), Somogyi Balázs („Keletei Part”), Zoltán Sándor (Detroit). Szavazati jog nélkül: Andruskó Linda, pénztáros; Éltető Lajos, titkár. Könyvek Kocsis Károly és Kocsisné Hódosi Eszter: Magyarok a határainkon túl: A Kárpátmedencében. Budapest: Tankönyvkiadó, 1992. 179 oldal, 340 Ft. A Kocsis házaspár tollából született Magyarok a határainkon túl c. rövid de velős ismeretterjesztő mű a Kárpátmedencei kisebbségi magyar közösségekről. Tömör 179 oldalon mutatja be a könyv két szerzője azoknak a magyaroknak a sorsát akiket elszakítottak Magyarországtól az első világháború után. Mind a könyv tartalma, mind a hangvétele megérdemli lelkes fogadtatásunkat. Kocsis Károly es Kocsisné Hódosi Eszter olyan könyvet írtak amely végre higgadtan bemutatja a kisebbségi magyar sorsot Szlovákiában, Kárpátalján, Romániában-Erdélyben, Szerbiában- Vajdaságban, a kisebb tömörülésekben Szlovéniában, Horvátországban, és az ausztriai Burgenlandban. Ezzel a tudatlanságot hatásosan visszaszorítják egy olyan területen, ahol az elmúlt évtizedek folyamán a hatalmon levők szándékosan folytatták a népbutítást. A szerzők ezt a feladatot egy háromszintű analízisben hajtják végre. A könyv első részében, külön- külön fejezetben, egy-egy Magyarországgal szomszédos államnak a magyar kisebbségét bemutatják, településeinek a jellegzetességeivel és a lakosság számbeli arányával. A könyv második részében útikalauzzal látják el az olvasót a magyarlakta tájakon. A harmadik szinten a könyv befejező részében biztosítanak az olvasó számára egy hasznos többnyelvű helységnévmutatót. A könyv szintén tartalmaz egy válogatott bibliográfiát amely közli a legfontosabb forrásokat a térség népességét, földrajzát, társadalmi jellegét, politikai és kulturális összetevőit, és történelmi hátterét illetően. Ezt kiegészíti egy érdekes összefoglaló a jelentősebb népszámlálási forrásokról és a térségre vonatkozó atlaszokról. A könyv értékét fokozza a precízen megrajzolt térképek és a könnyen érthető táblázatok és ábrák jelenléte. Megtudhatjuk ebből a vékony kötetből, hogy a magyar lakosság fontos elem a környező régiók összetételében, mind számbelileg, mind a lakosság százalékát illetően. Ugyanakkor fényt vet arra, hogy a települések „határmenti”, „sziget” illetve „szórvány” jellege mennyire meghatározó tényező a kisebbség életére és életképességére nézve. Romániában, ahol az erdélyi térségben a lakosság több mint 20%-át képezik a magyarok, településeik ezt a három variációt tükrözik. Maros, Hargita, és Kovászna megyékben egy 800 000-es népességgel rendelkező szigetet képeznek a székelyek. Ugyanakkor körülbelül ugyanannyi magyar él szórványként Romániában, főleg Erdély kevert nemzetiségű részein, míg a magyarság maradék egyharmada a román-magyar határ mentén található. Összesen az ország lakosságából körülbelül 2-2,5 miliőt tesz ki a magyar kisebbség. A többi szomszédállamban, kisebb mértékben, hasonló települési példákat találhatunk, bár a legjellegzeITT-OTT 27. évf. (1994), 1. (123.) szám 49
