Itt-Ott, 1993 (26. évfolyam, 1. (122.) szám)
1993 / 1. (122.) szám
dúlnak elő. erdélyieknél nem könnyebb a Délvidék magyar fiataljainak a helyzete a fellángolt balkáni szenvedélyek és az elvadult polgárháború miatt. Miloáevié ultranacionalista politikája lépésről-lépésre nyirbálta meg a magyarok emberi jogait. A kialakult helyzetben a vajdasági magyarság minimális követelése a területi és személyi autonómia kivívása. Radikálisabb elemek a Vajdaság északi részének Magyarországhoz való csatolását követelik az Egyesült Nemzetek égisze alatt. A feszült és zavaros átmeneti helyzetet tükrözi az 1991 szeptemberében megalakult szervezet neve is, mely nem Jugoszláviai vagy Szerbiai, hanem Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCsSz). A név egyúttal politikai hitvallás is. A VMCsSz Tbrontál vármegyében, a Bánságban jött létre. A Bácskában egyelőre nem tudnak szervezkedni az ott uralkodó erőszakoskodások és csetnik garázdálkodások miatt. A Szövetség szerény kezdetből indult ki. 1991 május 27-én hat magyar fiatal összegyűlt Muzslyán és elhatározták, hogy cserkészcsapatot alapítanak. Gondolatukat tett követte és szeptemberben már tizenöt őrssel három csapat működött a Bánságban. A 01. sz. cserkészcsapat Muzslyán alakult meg és Sík Sándor nevét viseli, a 02. sz. Tóth Elemér csapat Tbrontál-Erzsébetlakon tevékenykedik. Máris sok elsimerést szerzett a 03. sz. Petőfi Sándor cserkészcsapat Neuzin-ban. A Szövetség legsürgősebb terve, hogy kiterjeszkednek a Bánság minden magyarlakta helységére, és amint lehet, a Bácskában is megkezdik a szervezőmunkát. Zánkában és a többi magyarországi menekülttáborban, az ott élő horvátországi magyar fiatalok (a baranyai háromszögből, valamint Eszékről, Kórógyról, Szentlászlóról és környékükről menekült magyar családok tagjai) megalapították a Horvátországi Magyar Cserkészszövetséget (HMCsSz). A HMCsSz egyelőre „in exilio” működik és munkájukhoz a Magyar Cserkészszövetség támogatását kérte. Ez az együttműködés megindult. A felvidéki magyar cserkészek könyveket és folyóiratokat ajándékoztak a menekülteknek. A horvátországi magyar fiatalok bíznak abban, hogy mielőbb visszatérhetnek hazájukba és szülőföldükön folytathatják a cserkészmunkát. A kárpát-medencei magyar cserkészszövetségek létrehoztak egy közös szervezetet, hogy egymás munkáját támogathassák. 1991. október 11. és 13. között a dunántúli Velencén tartotta első megbeszélését a Magyar Cserkészfórum. A fórum célja, hogy a tagszervezeteket ellássa didaktikai anyaggal, könyvekkel, kiadón egy cserkészalmanachot, szakmai továbbképző táborokat szervezzen. A fórum elnöke Szemerédi Tibor, a kárpátaljai szövetség külügyi vezetője, alelnöke Arató László, a magyarországiak sajtóügyi vezetője, főtitkára Hodossy Gyula, a felvidéki szövetség ügyvezető alelnöke. Kovács Nemere az erdélyi, Kapis Stoloján a vajdasági magyar cserkészeket képviselik a fórumban. A fórum már eddig is sikeresen közreműködött közös táborok szervezésében. Kárpát-medencei magyar cserkészvezetők arcképcsarnoka Kik végzik ezt a munkát, milyen életsorsot hordoznak, milyen eszményekért lelkesülnek a kárpát-medencei magyar cserkészvezetők, akik hozzáfogtak a gyűlöleten, 8 ITT-OTT 26. évf. (1993), 1.(122.) szám osztályharcon és embertelenségen alapuló kommunista társadalmak romjain segítséget nyújtani új és emberibb közösségek felépítéséhez? Az 1992. évi gödöllői vezetőképző tábor résztvevői, az újonnan avatott vezetők már rég visszatértek csapataikhoz, a Kárpát-medence különböző országaiba. Az alábbiakban néhány tömör életrajz olvasható azoknak a kérvényeknek alapján, melyekkel a jelöltek a táboron való részvételüket kérték. Az életrajzot dolgozatrészletek egészítik ki, melyeket a tábor utolsó napján írtak s arra kellett megfelelniük, hogy milyen hatással volt rájuk a tábor, mit visznek haza Gödöllőről. A kiválogatásban fontos szempont volt, hogy összességükben hű színképet alkossanak arról, hogy milyen a mai kárpát-medencei magyar cserkész-röneszánsz vezetőinek személyisége és lelkisége. Magyarország Szabó Zsuzsanna Márta Székesfehérváron született, Kecsekeméten él. Édesapja református esperes, édesanyja a Kecskeméti Református Kollégiumi Intemátus igazgatója. A debreceni Református Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi Juhász Gyula Tanítóképző Főiskolán szerzett tanári diplomát matematika és énekszakon. Jelenleg öt kecskeméti iskolában hitoktató. A cserkészettel két éve foglalkozik, társaival 1991-ben megalapította a kecskeméti Református Kollégium cserkészcsapatát. Munkáját jobban szeretné csinálni, ezért tanulni jött a táborra Mit visz haza magával? „Elsősorban hatalmas biztatást, hogy érdemes csinálni a munkát. A vezetőnek roppant nagy a felelőssége, mert nem nevelhetünk selejtet. Hogy sikeres vezető legyek, meg kell tanulnom másokat irányítani. Megtanultam, hogy nekünk magyaroknak mennyire fontos a népi kultúra és népi értékeink szeretete, ápolása. Vigyázni fogok arra, hogy milyen a gondolkodásom, beszédem és a cselekedetem, mert a vezető feladata elsősorban példaadás. Örülök annak, hogy ezt a szép feladatot, mások nevelésének a szolgálatát elvállalhatom.” Vargacz Mária Krisztina negyvennégy éves, Homokmény községben született a Duna mentén, szerzetesnóvér-gimnáziumi tanár. Családjáról sokatmondó szűkszavúsággal íija: „Szüleim »élvezték« a mezőgazdaság átszervezésének minden előnyét.” Érettségi után belépett a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjába. Az ELTE-től tanári képesítést nyert matematika-fizika szakon. Tizenegy évig a fővárosi Patrona Hungáriáé gimnáziumban tanított, jelenleg a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium igazgatója és mellesleg rendje szegedi iskolájának újraindításán is dolgozik. Pedagógiai jelmondata: játékosság és felelősség együtt. Debreceni cserkészparancsnoka ezt írja róla: energikus, jó humorú, találékony, hangulat-teremtő egyéniség, vesszőparipája a gyerekek rejtett képességeinek kibontakoztatása. Sportol. Jól beszél angolul. Kiváló cserkészvezető lesz. Krisztina nővér írásában részletesen elemezte, hogy mennyi értékes pedagógiai útmutatást kapott a táborban. Néhány kiragadott gondolat: „Megismertem a kiscsoportos foglalkozás lehetőségeit és pedagógiai előnyeit... A mai magyar pedagógia alapvető hibájára láttam rá egészen konkrétan. Nálunk teljesen hiányzik a »csináljuk együtt«, a »fedezzük fel együtt« és a »te is képes vagy minden jóra« derűs, ösztönző maga
