Itt-Ott, 1993 (26. évfolyam, 1. (122.) szám)

1993 / 1. (122.) szám

intézmények támogatására, ami a költségvetésnek csupán 5 százaléka! Az iskolaügy 16 milliárdos költ­ségvetésének csupán 5,4 százaléka, azaz 860 millió ko­rona esik a kisebbségi közösségek iskoláira. „A recesszív politikai és gazdasági rendszervál­tozás” fejezet nehezményezi, hogy szinte teljesen leállt a privatizációs folyamat. A kormány hitel- és adópoli­tikája korlátozza a magánvállalkozásokat. Ez hatvány­ozottan jelentkezik a mezőgazdaságban, ami főként a magyar népcsoportot érinti negatívan. A kor­mányváltás következtében számos vezető államigaz­gatási hivatalnokot bocsátottak el, köztük aránytalanul sok magyart, mert nem teljesítették a kormányzat törvénysértő, kisebbségellenes és jogkor­látozó rendeletéit. Az állam gyakran megsérti a sajtószabadságot és a hírközlő szervek függetlenségét. A nagyszombati egyetem megszüntetésére tett kísér­leteivel a jelenlegi hivatalos hatalom megkérdőjelezte az akadémiai szabadságot. „Újabb vagyonjogi diszkriminálás” a további fe­jezet címe, amelyben a memorandum elsősorban a „bíróságokon kívüli rehabilitációról” szóló kárpótlási (restitúciós) törvény fonákságaira mutat rá. Arra, hogy a törvény nem vonatkozik azokra a károsultakra, akik az 1945-48 közötti időszakban nemzeti hovatartozásuk miatt az 1945-ben kelt 33-as és 108-as elnöki dekré­tumok alapján veszítették el vagyonukat. Az említett két dekrétum alapján fosztották meg vagyonától az ország valamennyi német és magyar állampolgárát. Hasonló a helyzet a földtörvénnyel, amely olyan értelemben dszikriminálja a magyarokat, hogy míg a többi állampolgárnak 250 hektárban határozza meg a visszaadható földterületet, a magyarok esetében ezt továbbra is az 1948-ban hozott rendelet értelmében ál­lapítja meg 50 hektárban! „A fenti tényeket nem konfliktuskeltés végett, hanem annak elhárítása érdekében tettük szóvá” — áll a „Szükségszerű változtatások Szlovákia jogrend­jében” című zárófejezetben. Ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy a Szlovák Köztársaság összhangba hozza alkotmányát az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének ajánlásával, biztosítsa a különböző tulaj­donformák egyenjogúságát és egyenrangúságát, a bírói hatalom függetlenségét a végrehajtó hatalomtól, mó­dosítsa azokat a törvényeket és jogi normákat (nyelvtörvény, anyakönyvi törvény stb.), amelyek nin­csenek összhangban ezzel az ajánlással, illetve az Em­beri Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló egyezménnyel. Hatálytalanítsa az 1945-48 közöt­ti, a nemzeti hovatartozás alapján diszkrimináló elnö­ki dekrétumokat és törvényeket, egyforma esélyt biz­tosítva ezzel a kárpótlásra mindenkinek, ugyanakkor távolítsa el a földtörvényből a magyarokat hátrá­nyosan érintő kitételt. A memorandum követeli, hogy a Szlovák Köztár­saság az Európa Tanácsba való felvételével egyidőben kötelezze magát arra, hogy felülvizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket a csehszlovák állam a magántulajdonosok rovására más állammal kötött (pl. a Csehszlovákia és Magyarország között 1947 február­jában megkötött lakosságcsere-egyezményt, amely je­lentős anyagi kárt okozott a Szlovákia területén lévő, szülőföldjéről Magyarországra áttelepített magyarok­42 nr-OTT 26. évf. (1993), 1. (122.) «zám nak). Továbbá, hogy írja alá, majd ratifikálja az önkor­mányzatokról szóló Európa Chartát, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvekről szóló Európa Chartát és a környezetvédelemről szóló helsinki konvenciót. □ Magyarország népessége sorvad A Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarország népessége 1992 november végéig több mint 23 ezerrel csökkent 1991-hez képest. Ezidáig 111 ezer élveszületettet számoltak, és 134 ezer volt a halálozás. Kevesebb volt tehát a születés és több a halálozás, mint az előző évben. Ugyanakkor a terhességmegsza­kítások száma 11 hónap alatt 81 ezer volt — ami lényegében nem változott az előző esztendőhöz képest. Eszerint minden 100 élveszületett gyermekre 73 el­vetélt esik. Másként számítva a természetes ter­hességmegszakítások és a halvaszületett csecsemők számát figyelmen kívül hagyva (ezekre nincs adatunk) ez azt jelenti, hogy minden tíz megszületendő gyermek közül négyet megöletnek a magyar anyák. Magyarország népessége 1991 végén 10 337 000 volt. 2010-re tízmilliónál kevesebbet fog kitenni. Idegenforgalom Tavaly csaknem 33,5 millió külföldi látogatott Magyar­­országra, a külföldre utazó magyarok száma viszont alig érte el a 13 milliót — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A hazai szállodák kihasználtsága országosan 45,9 százalékos volt. Ezen belül a budapesti és a Balaton parti négy csillagos hotelek férőhelyeinek 60 száza­lékát vették igénybe. Az idegenforgalmi bevételek november végén meghaladták az 1,1 millió dollárt, a kiadások pedig 550 millió dollár körül alakultak. Sajtótermékek népszerűsége 1993 januárjában (Ezer előfizető) Népszabadság 215.6 Magyar Nők lapja 204.5 Népszava 82,4 Reform 51.8 HVG 51.5 Magyar Hírlap 37.1 Magyar Nemzet 35.1 Pest Megyei Hírlap 19.1 Figyelő 13.5 Új Magyarország 13.3 Heti Magyarország 10.3 Pesti Hírlap 9.4 Kurír (reggeli) 8.3 168 óra 7.4 Magyar Fórum 7.3 Beszélő 2.1 Forrás: HVG

Next

/
Thumbnails
Contents