Itt-Ott, 1993 (26. évfolyam, 1. (122.) szám)
1993 / 1. (122.) szám
intézmények támogatására, ami a költségvetésnek csupán 5 százaléka! Az iskolaügy 16 milliárdos költségvetésének csupán 5,4 százaléka, azaz 860 millió korona esik a kisebbségi közösségek iskoláira. „A recesszív politikai és gazdasági rendszerváltozás” fejezet nehezményezi, hogy szinte teljesen leállt a privatizációs folyamat. A kormány hitel- és adópolitikája korlátozza a magánvállalkozásokat. Ez hatványozottan jelentkezik a mezőgazdaságban, ami főként a magyar népcsoportot érinti negatívan. A kormányváltás következtében számos vezető államigazgatási hivatalnokot bocsátottak el, köztük aránytalanul sok magyart, mert nem teljesítették a kormányzat törvénysértő, kisebbségellenes és jogkorlátozó rendeletéit. Az állam gyakran megsérti a sajtószabadságot és a hírközlő szervek függetlenségét. A nagyszombati egyetem megszüntetésére tett kísérleteivel a jelenlegi hivatalos hatalom megkérdőjelezte az akadémiai szabadságot. „Újabb vagyonjogi diszkriminálás” a további fejezet címe, amelyben a memorandum elsősorban a „bíróságokon kívüli rehabilitációról” szóló kárpótlási (restitúciós) törvény fonákságaira mutat rá. Arra, hogy a törvény nem vonatkozik azokra a károsultakra, akik az 1945-48 közötti időszakban nemzeti hovatartozásuk miatt az 1945-ben kelt 33-as és 108-as elnöki dekrétumok alapján veszítették el vagyonukat. Az említett két dekrétum alapján fosztották meg vagyonától az ország valamennyi német és magyar állampolgárát. Hasonló a helyzet a földtörvénnyel, amely olyan értelemben dszikriminálja a magyarokat, hogy míg a többi állampolgárnak 250 hektárban határozza meg a visszaadható földterületet, a magyarok esetében ezt továbbra is az 1948-ban hozott rendelet értelmében állapítja meg 50 hektárban! „A fenti tényeket nem konfliktuskeltés végett, hanem annak elhárítása érdekében tettük szóvá” — áll a „Szükségszerű változtatások Szlovákia jogrendjében” című zárófejezetben. Ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy a Szlovák Köztársaság összhangba hozza alkotmányát az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének ajánlásával, biztosítsa a különböző tulajdonformák egyenjogúságát és egyenrangúságát, a bírói hatalom függetlenségét a végrehajtó hatalomtól, módosítsa azokat a törvényeket és jogi normákat (nyelvtörvény, anyakönyvi törvény stb.), amelyek nincsenek összhangban ezzel az ajánlással, illetve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló egyezménnyel. Hatálytalanítsa az 1945-48 közötti, a nemzeti hovatartozás alapján diszkrimináló elnöki dekrétumokat és törvényeket, egyforma esélyt biztosítva ezzel a kárpótlásra mindenkinek, ugyanakkor távolítsa el a földtörvényből a magyarokat hátrányosan érintő kitételt. A memorandum követeli, hogy a Szlovák Köztársaság az Európa Tanácsba való felvételével egyidőben kötelezze magát arra, hogy felülvizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket a csehszlovák állam a magántulajdonosok rovására más állammal kötött (pl. a Csehszlovákia és Magyarország között 1947 februárjában megkötött lakosságcsere-egyezményt, amely jelentős anyagi kárt okozott a Szlovákia területén lévő, szülőföldjéről Magyarországra áttelepített magyarok42 nr-OTT 26. évf. (1993), 1. (122.) «zám nak). Továbbá, hogy írja alá, majd ratifikálja az önkormányzatokról szóló Európa Chartát, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvekről szóló Európa Chartát és a környezetvédelemről szóló helsinki konvenciót. □ Magyarország népessége sorvad A Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarország népessége 1992 november végéig több mint 23 ezerrel csökkent 1991-hez képest. Ezidáig 111 ezer élveszületettet számoltak, és 134 ezer volt a halálozás. Kevesebb volt tehát a születés és több a halálozás, mint az előző évben. Ugyanakkor a terhességmegszakítások száma 11 hónap alatt 81 ezer volt — ami lényegében nem változott az előző esztendőhöz képest. Eszerint minden 100 élveszületett gyermekre 73 elvetélt esik. Másként számítva a természetes terhességmegszakítások és a halvaszületett csecsemők számát figyelmen kívül hagyva (ezekre nincs adatunk) ez azt jelenti, hogy minden tíz megszületendő gyermek közül négyet megöletnek a magyar anyák. Magyarország népessége 1991 végén 10 337 000 volt. 2010-re tízmilliónál kevesebbet fog kitenni. Idegenforgalom Tavaly csaknem 33,5 millió külföldi látogatott Magyarországra, a külföldre utazó magyarok száma viszont alig érte el a 13 milliót — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A hazai szállodák kihasználtsága országosan 45,9 százalékos volt. Ezen belül a budapesti és a Balaton parti négy csillagos hotelek férőhelyeinek 60 százalékát vették igénybe. Az idegenforgalmi bevételek november végén meghaladták az 1,1 millió dollárt, a kiadások pedig 550 millió dollár körül alakultak. Sajtótermékek népszerűsége 1993 januárjában (Ezer előfizető) Népszabadság 215.6 Magyar Nők lapja 204.5 Népszava 82,4 Reform 51.8 HVG 51.5 Magyar Hírlap 37.1 Magyar Nemzet 35.1 Pest Megyei Hírlap 19.1 Figyelő 13.5 Új Magyarország 13.3 Heti Magyarország 10.3 Pesti Hírlap 9.4 Kurír (reggeli) 8.3 168 óra 7.4 Magyar Fórum 7.3 Beszélő 2.1 Forrás: HVG