Itt-Ott, 1993 (26. évfolyam, 1. (122.) szám)

1993 / 1. (122.) szám

teljes egyenjogúságával e feladat egyenlő mértékben megoszlik a házastársak között. Úgynevezett „vegyes” házasságok esetében a gyermekek így mindig vagy két, vagy esetleg három nemzetiségűek, ha a befogadó ország ismét más. De a legnagyobb félreértések a faji kérdésben találhatók. Kicsit körülnézve nemcsak a más eredetű vagy magyarosított családnevek tömegét, de a faji jelek és jellemvonások legnagyobb változatait, ke­verékeit is megtalálhatjuk közöttünk. Ha tetszik, ha nem: a magyar nemzet ma „vegyes”, „kevert” fajú. Mint bármelyik más közép-európai nemzet. A fentiekből végeredményben tetszés szerint válo­gathatunk a kifogásokban, ha valakit ki akarunk zárni a magyarságból. Egy kis diszkrimináló rosszindulattal alig marad igazi magyar a világon. Pedig amúgy is elég kevesen vagyunk. Európa lakosságának alig érjük el a 2 (kettő) százalékát. Világviszonylatban már a legkisebb népek közé tar­tozunk és az általános fejlődés a relatív számunk csökkenésének irányába halad. Közben siratjuk sorsunkat, hogy „balsors... régen tép” (Kölcsey-Himnusz), hogy „pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk” (Tompa), hogy „rossz időket élünk, rossz csillagok járnak” (Arany), „miért is, miért is, miért is?” (Ady). Nem volna inkább érdekünk a hozzánk tartozókat keresni, befogadni és csak a diszkriminálást zárni ki közülünk? Nem lenne hasznosabb a különbségek helyett inkább csak az egymáshoz vonzó hasonlósá­gokat keresnünk? Ha tőlünk függ (mert tőlünk függ) a magyar volt, vagy lesz? (Széchenyi). ijf. Gábor Sándor Saö Paulo Ki a magyar az MBK szerint? Az MBK alkotmányának 3.1.2-es pontja szerint (a hi­vatalos szöveg jogi okokból angol nyelvű): Anyone ever a member of the Magyar Nation in terms of Law 1868:XLIV of the Kingdom of Hungary, declar­ing all citizens of Hungary to be equal members of the one and indivisible Magyar Nation, without regard to ethnic origin; any descendant of such a person, natural or adopted; and the legal spouse of any of the former. [Minden olyan személy, aki valaha is a magyar nemzet tagja volt a Magyar Királyság 1868-as, XLIV törvény­cikkének értelmében, mely szerint Magyarország min­den polgára az egy és oszthatatlan magyar nemzet tagja, nemzetiségi eredetére való tekintet nélkül; továbbá az ilyen személy, vagy személyek vér szerinti, vagy örökbefogadott leszármazottai; valamint min­dezen személyek törvényes élettársa.] □ Az USA legnépszerűbb nyelvei Az amerikai Népszámlálási Iroda szerint 1990-ben 31,8 millió öt éven felüli amerikai lakos beszélt a családban más nyelven, mint angolul. 1980-ban az en­nek megfelelő szám csupán 23 milliót tett ki. A nyelvekre vonatkozó adatok így alakultak: Nyelv Beszélők száma (ezer) Vóltozás(%) 1980 1990 Spanyol 11 549 17 339 +50,1 Francia 1 572 1 703 +8,3 Német 1 607 1 547-3,7 Olasz 1 633 1 309-19,9 Kínai 632 1 249 +97,7 Tagalog 452 843 +86.6 Lengyel 826 723-12,4 Koreai 276 626 +127,2 Vietnami 203 507 +149,5 Portugál 361 430 +19,0 Japán 342 428 +25,0 Görög 410 388-5,4 Arab 227 355 +57,4 Hindi/urdu 130 331 +155,1 Orosz 175 242 +38,5 Jiddis 320 213-33,5 Thai 89 206 +131,6 Perzsa 109 202 +84,7 Francia kreol 25 188 +654,1 Örmény 102 150 +46, Navajo 123 149 +20,6 Magyar 180 148-17,9 Holland 146 143-2,6 Mon-Khmer 16 127 +676,3 Ezek az adatok természetesen lényegesen többet mondanak, mint a sokat emlegetett származási arányszámok. Az amerikai körülmények közt, mivel lényeges elvándorlásról nem beszélhetni, egy adott nyelv fo­gyása főleg elhalálozásoknak az eredménye, gyara­podása viszont elsősorban a bevándorlás függvénye, még az egyébként nagy lélekszámú és szapora spanyol anyanyelvűek esetében is. Eszerint a magát még valamiképpen magyarnak tudó amerikai magyarságnak kilenc tizede már angol anyanyelvű. □ m-OTT 26. évf. (1993), 1.(122.) szám 29

Next

/
Thumbnails
Contents