Itt-Ott, 1992 (25. évfolyam, 1/119-3/121. szám)

1992 / 2. (120.) szám

1992. május 21-én az anyaországi szervezetek előkészítő ülést tartottak, amelyen a küldöttválasztás és a testületekbe való jelölések elveit vitatták meg.

1992. június 25-én küldöttválasztó-gyűlésre ültek össze az MVSZ magyarországi tagjai. Először ők is megállapították a küldöttválasztás és a jelölések elveit. Állásfoglalásaik megegyeznek a kárpát-medencei tagjainkéivel. Az ülésről jegyzőkönyvet készítettek, melyben a tagszervezetek megjelölték a megválasztott küldötteiket és aláírásukkal hitelesítették azt. Három szervezet a 34 magyarországiból még nem választott, ezért vállalta, hogy a küldöttei nevét tartalmazó jegyzőkönyvet utólag csatolja.

Kedves Barátaim! A világtalálkozó 15 rendezvényének (a filozófusok I. világtalálkozójától, a magyar könyvtárosok, a műszaki értelmiségiek III. világtalálkozóján át az I. magyar diákvilágtalálkozóig), két kiállításnak, a magyarok III. világkongresszusának és az MVSZ küldött-közgyűlésének szervezómunkálatai a végéhez közelednek. A világszövetség új alapelveiből (a föderáció és decentralizáció elvéből) következik a tagok, tagszervezetek teljes autonómiájának tiszteletben tartása. Vártuk, hogy a nyugaton élő tagtársaink is összeülnek saját kezdeményezésből, és megegyeznek ők is: milyen alapelvek szerint, milyen keretszámok (arányok) alapján választják meg küldötteiket. Mindössze egy javaslatot ismerek, dr. Csikváry Istvánét Hannoverből, melyet a Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetségének elnöke is aláírt. Mint azonban a tagoktól, tagszervezetektől megtudtam, ezt sem vitatták meg széles körben, nem vált ismertté. Az idő sürget, az a veszély fenyeget, nem tudjuk megvalósítani az 1991. decemberi rendkívüli közgyűlés határozatait, a három régió egyenlő képviseletéről, mert a nyugati magyarok nem tudnak küldöttet választani. Ezért az elnökség legutóbbi ülésén 1992. július 4-én, áttekintve a világkongresszus és a küldött-közgyűlés szervezőmunkálatait, a küldöttválasztás és a testületi tagságra, illetve tisztségekre jelölés állását, úgy döntött, hogy a Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetsége által is aláírt javaslat, a nyugat-európai összejövetelek (München, Párizs) alapján és a nyugaton élő tagsággal folytatott több hónapos konzultáció után a következő határozatot hozza:

103/1992. sz. határozat: A kárpát-medencei, a magyarországi MVSZ-tagok megtartották 1992. június 15-én, illetve június 24-én gyűléseiket, ahol határoztak arról, hogyan választják meg 60-60 küldöttüket az 1992. augusztusi küldött-közgyűlésre. Állást foglaltak a három régió egyenrangú, paritásos képviselete (részvétele) mellett. Közös alapelvként fogadták el:

1) Egyik tagszervezet sem választ annyi küldöttet, hogy a többi tagszervezet nélkül egyedül dönthessen a régió nevében (tehát a régióra eső küldöttekből 50%nál többet),

2) minden ország szervezetei, ahol jelentős számban élnek tevékeny magyarok, legalább 1 küldöttet választh assanak.

Ezen elvek figyelembe vételével az MVSZ elnöksége a nyugati magyar tagjaitól a következőket kéri: az USA 14, Kanada 4, Brazília 2, Argentína 3,

Venezuala 2, Ausztrália 3, Izrael 1, Dél-Afrika 1, Németország 5, Svájc 5, Franciaország 4, Anglia 4, Dánia 1, Hollandia 1, Norvégia 1, Svédország 2, Belgium 1, Ausztria 2, Spanyolország 1, Portugália 1, Finnország 1, Olaszország 1 küldöttet válasszon.

így sem Európa, sem a tengerentúl önmagában nem jut túlsúlyba (monopolhelyzetbe) és minden olyan országból érkezhet küldött, ahol magyarok nagyobb számban élnek.

Kérjük tagszervezeteinket, éljenek autonómiájukkal, egyeztessék álláspontjaikat, válasszák meg küldötteiket. Kéijük, a küldöttválasztásról felvett jegyzőkönyveket, amelyeket választott vezetőik aláírásukkal és pecséttel hitelesítettek az MVSZ elnökségének címére küldjék el.

Kérünk Benneteket, a nyugati magyarság megfelelő arányos (paritásos) képviselete, a küldöttközgyűlés munkája, az MVSZ megújítása érdekében vegyétek fel ezügyben is egymással a kapcsolatot (országonként) és döntsetek: 1) vagy úgy, mint a magyarországi tagtársaink közös választógyűlésen választjátok meg küldötteiteket és jelölitek a választmányba, elnökségbe a rátok eső számú személyt, 2) vagy mint a kárpát-medencei tagtársaink, közösen határozzátok meg az államotokra eső számon belül egy-egy tagszervezet hány küldöttet választ a saját külön rendezett választógyúlésén (elnöksége, választmánya útján, stb.).

Kérjük, határozatotokról: 1) arról, hogy együtt választottatok-e (az együttválasztó szervezetek neve, címe, vezetőik aláírása és pecsétjük) a közösen megválasztott küldöttek neve, címe, telefonja (telefaxa); az MVSZ választmányába, elnökségébe, a nyugati régiót illető alelnöki tisztre jelölt személyek neve, címe és a jelölést elfogadó nyilatkozata; 2) vagy ha tagszervezetként külön választjátok meg a küldötteket, akkor az egy állam területén működő MVSZ- tagszervezetek az arra az országra eső keretszámát felosztó határozatáról és így a tagszervezetenként külön-külön megválasztott küldött, küldöttek nevét, címét, telefonszamát, telefaxát, az MVSZ testületéibe és tisztségekre jelölt személyek adatairól és a jelölést elfogadó nyilatkozatáról jegyzőkönyvben értesítsetek minket. Kérlek, ne feledkezzetek el megbízólevelet kiállítani és átadni a megválasztott küldöttnek, aki azt magával hozza a küldött-közgyűlésre és az általatok beküldött választási jegyzőkönyvek és az általuk elhozott megbízólevelek összevetésével igazolja mandátumukat a küldött-közgyűlés mandátumvizsgáló bizottsága, úgy mint a parlamentekben is szokás. Sajnos, ezek nélkül nem élhet szavazati jogával, nem vehet részt a küldött-közgyűlésen.

Bizonyára ez a küldött-közgyűlés sem lesz tökéletes, de egy szerves fejlődési foyamatban mégis kihagyhatatlan állomás lesz. Az MVSZ elnöksége, annak minden tagja, magam is, minden segítséget felajánlunk, mert látjuk, érezzük, szüksége van a magyarságnak egy olyan szervezetre, amely pártállásra, állami hovatartozásra, vallásra stb. tekintet nélkül fogja össze, szolgálja a magyarokat. Rajtatok (is) múlik, lesz-e ilyen szervezetünk — ilyen szervezet lesz-e a Magyarok Világszövetsége. Baráti üdvözlettel, Csoóri Sándor, Budapest, 1992. július 5.[!] ■

ITT-OTT 25. évf. (1992), 2. (120.) szám 25