Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)
1990 / 117. szám
1 Kedves Barátaink! — Köszönjük a bemutatkozást. Olvasóinkat kérjük: rendeljenek mutatványszámot, vállalkozásotokat támogassák előfizetéssel, adománnyal. Jó munkát! —éji Köszönet ITT-OTTnak: Kedves Barátaim! — Restellem, hogy némi késéssel köszönöm meg az ITT-OTT 22. évf. 4. (113.) számát. Fő oka, hogy nemcsak megkapni tartom szükségesnek a folyóiratot, hanem elolvasni is. Tartalmából éppúgy, mint a többi odakint megjelent írások javáéból, egyetemesebb összefüggéseiben látjuk hazai eseményeinket, problémáinkat és objektívebbnek is érezzük sokszor, mint az itthon megjelenteket. Most különösen köszönöm az Anyanyelvi Konferenciával kapcsolatban megjelent tanulmányokat, különösen azt, amelyik a magyarságkutatás feladatait tárgyalja az Egyesült Államokban, és meg kell vallanom, a Magyarországi Református Egyház utolsó 40 évének jobb és igazabb összefoglalását (benne bizonyos mértékig a magam 40 esztendejét is), őszintébben megírva, mint ahogy azt Tenke Sándor tette, másutt nemigen találtam. — Abban a hitben, hogy továbbra is remélhetjük, kapni fogjuk az ITT-OTT-ot, s hogy a magunk helyén és körülményei között ugyanazt szolgáljuk, amit a folyóirat, küldöm köszönetemet és köszöntésemet Patakról, az újra egyházi iskolaként működő, ill. azzal együttműködő Tudományos Gyűjteményekből. — Ujszászy Kálmán, Sárospatak Basta! ITT-OTTnak: Elég volt! Ami most odahaza történik a magyar nép törvényesen megválasztott kormánya cselekvésének gátlásában, [amiatt] jól tudom, hogy teljesen azonos a megdöbbenés az ITT-OTT baráti közösségében, az Öregdiák Szövetségben, mint a Nemzetőr írógárdájában és baráti körében. Én a kilencven évemen túl az emigráció cselekvő munkájából már félreálltam, mindhárom közösségben számos jó barátom van, akikhez azonos érzelemmel kapcsolódom. Arra kérlek Benneteket, hogy az emigráció szellemi egységének a megteremtése érdekében keressétek meg a közös utat. Az elkülönödés szakadékéról mondjatok le! Mindhárman csak töredékei vagytok az emigrációnak. Az elképzelésiek, hogy a magyar kormánynak kizárólagos támogatói legyetek nem lehet nemzeti érdek. Ezzel másokat sértetek meg és zártok ki a cselekvő munkából. Csak az emigráció egységes támogatásával lehet az általatok egyként megbecsült, súlyos helyzetben levő kormány munkáját megerősíteni. Erre kér Benneteket — régi barátotok — Somody Pál, Piscataway, NJ Felszenteltetett Éltető Lajosnak: Szeretettel meghívom Önt és kedves családját lelkésszé szentelésem alkalmára, 1990 december 2-án 3 órára az Első Magyar Református Egyházhoz Clevelandban a Buckeye Roadon. Ez egyben az erdélyi missziói utunk megáldása lesz. Szeretettel várjuk az ünnepség utáni fogadásra is. — Szeretettel — Tapolyai A. Mihály [és] Tapolyainé Barta Gizella Kedves Mihály! — Végtelenül sajnáljuk, hogy ezt a pillanatot nem oszthattuk meg veled — veletek — személyesen. Gratulálunk, s fogadjátok a legőszintébb jókívánságainkat áldásos munkátokra! Szeretettel, Magyar Baráti Közösségünk nevében is, ölel — Éltető J. Lajos Könyvek Oly sok viszály után. A Móricz Zsigmond Baráti Kör három írónemzedéke — többségük az 1956-os magyar forradalom cselekvő részese — szólal meg a 33. évfordulón, a 450 oldalas kötetben. E példátlan vállakózás közli Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” és Tamási Lajos „Piros vér a pesti utcán” című versét, továbbá a magyar írók 1956 decemberi taggyűlésének a jegyzőkönyvét, Erdei Sándor főtitkár beszámolójával a viharos eseményekről és Veres Péter elnöki zárszavát. A forradalom napjaiban születtek Dékány Károly versei, melyek már csak az emigrációban jelenhettek meg. Fekete Gyula dokumentum-értékű írása (találkozás szovjet újságírókkal) az írók letartóztatását közvetlen megelőző eseményekről szól. Simonffy András 15 éves korában írt naplóját teszi közzé az Országház előtti vérengzésről. Szerepel a kötetben Cseres Tibor interjúja a nemzeti tudatról és Vásárhelyi Miklósé a Nagy Imre-perről; Tardos Tibor, Karinthy Ferenc és Szeberényi Lehel regényrészlete; Göncz Árpád, Molnár Zoltán, Széli Jenő, Varga Domokos és Gergely Mihály tanulmánya; Vészi Endre, Csontos Gábor, Galgóczi Erzsébet és Oláh János novellája; Sánta Ferenc levele, Kunszabó Ferenc publicisztikája és Örvös Lajos visszaemlékezése. Bartis Ferenc saját erdélyi tapasztalatait írta meg a Securitate gyilkos rémtetteiről, Kutrucz Gizella leleplező dokumentumot közöl a kádárizmusról. Képes Géza, Benjámin László, Nagy László, Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Mezey Katalin és Benke László versekkel állít emléket a forradalom és szabadságharc szellemének. A 33 évet átfogó, fényképekkel dokumentált kötetet Benke László szerkesztette, s a hollandiai Fórum Könyvkiadó jelenteti meg. Ára 12 DM-nek megfelelő összeg plusz portó (kb. $10 US). Uitgeverij Forum Amstelveen, H. Cleyndertweg 318, 1025 El, Amsterdam, Holland. Magyar neve — Határokon kívüli magyar helységnévtár. „A trianoni békeszerződéssel kb. tízezer település került új államkeretek közé. Többségük neve megváltozott. Mivel Trianon óta több évtized telt el, s mivel e települések magyar nevét az idehaza és az odaát forgalomban lévő térképek, kézikönyvek álITT-OTT 23. évf. (1990), téli (117.) szám 37
