Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)

1988 / 1. (107.) szám

A Kossuth nemzedék az amerikai polgárháborúban bátor harcával dicsőséget hozott a magyar nemzetre. Sajnos előbb-utóbb a Kossuth nemzedék is beolvadt "a fiatal köztársaságba". Elszakadt Magyarországtól fizikailag s szellemileg is. Kossuth Lajossal megszűnt kapcsolatuk; tehát nem volt összekötő kapocs Magyarországgal. "A magyar emigráció sem nem pótolódott, sem ki nem halt, sem elvei nem jutottak érvényre, hanem elmállott, elpárolgott, mint a kámfor — nyomtalanul." Irta Kossuth Lajos. így párologtak el a későbbi amerikai magyar települések — mint például a Toledo--i. A szálak melyek az utánpótlást a közösséghez, magyarsághoz kötötték elgyöngültek. Ennél jobb tanulságot nem is vonhatunk le amerikai magyar történelmünkből; az amerikai magyarság létkérdése az, hogy nyitottak maradjanak a komunikációs útvonalak az anyaországgal.

Habár a kisebbségben élő magyaroknak erős a nemzettudatuk, szükségük van nekik is a nyugati magyarságra. A Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában élő magyarok minden nap harcot vívnak magyarságukért, s minden nap megszenvednek magyar anyanyelvűkért, kultúrájuk megtartásáért. Erdélyi költőink vészharangja tisztán szól:

Hazánkban mindenütt közönséges vagyok.

Félénknek számítok, gyorsan futok, fölriasztva nagy zörejjel emelkedem a levegőbe. Eledelemet, mely magvakból, férgekből és pondrókból áll, kapargálva keresem.

(Szöcs Géza: "Puszták népe”)

s kékké feszülten, reszketeg könyörgöm: most, míg még lehet,

én barmaim, most fussatok! Meneküljetek!

(Farkas Árpád: "Jel")

Hiába vallatják a verebek, hallgat, némán ül, hírnöke annyi zivatarnak.

(Kányádi Sándor: "Fölszálltak")

Ha férfikort Ígértél, uram, az ifjúságot mért mosod elölünk el?

Ázott kutyák meleg bűzét, szegénység szagát ránk miért küldöd?

(Farkas Árpád: "Zsoltár")

sok dolga van a teremtönek mindenkivel ö sem törődhet messzi a csillag mindenüvé nem világíthat

(Kányádi Sándor: "Isten háta mögött")

18