Itt-Ott, 1988 (21. évfolyam, 1/107-3/109. szám)
1988 / 3. (109.) szám
DOKUMENTUMOK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK 39/1983. SZ. HATÁROZATA ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET A GABÓIKOVÓ-NAGYMÁROS VÍZLÉPCSŐRENDSZERREL KAPCSOLATOS TUDOMÁNYOSAN VITATOTT KÉRDÉSEKRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára felkérte az Akadémia Elnökségét, hogy alakítsa ki véleményét a Gabőikovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tudományosan vitatott kérdésekről s állásfoglalásáról adjon tájékoztatást részére. Az Akadémia vezetése alkalmi bizottságot küldött ki az elnökségi ülés előkészítésére és az állásfoglalás tervezetének kidolgozására. Az elnökségi ülésen az alkalmi bizottság vezetője előteijesztette az állásfoglalás tervezetét. A tervezet megállapítja, hogy a Gabéikovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer (a továbbiakban: GNV) létesítésével kapcsolatos tudományosan vitatott kérdések négy csoportra oszthatók: — politikai, —műszaki, mezőgazdasági, vízépítési és közlekedési, — közgazdasági, — környezeti és településfejlesztési problémák. Az alkalmi bizottság nem foglalkozott a politikai kérdésekkel, mert erre nem kapott megbízást, megjegyzi azonban, hogy ilyen természetű elemzésről nincs tudomása. Az egyéb irányú vizsgálódások szempontjából pedig figyelembe vette azokat a dokumentumokat, melyek már korábban is választ kívánó kérdéseket vetettek fel. Ezeket a tervezet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács 1983. VI. 21-i határozatával lényegileg egyezően sorolja fel azzal, hogy a kérdések tisztázása — a GNV feltételezett megvalósítási ütemei előtt — szükséges és lehetséges. A továbbiakban azt hangsúlyozza a tervezet, hogy elemezni kell a beruházást a megvalósító népgazdaság helyzete, adottságai és lehetőségei szempontjából abból a célból, hogy teljes ráfordítás/haszonelemzés készüljön. Elkerülheteüen végül a GNV megvalósítását makroökonómiai szempontból is tudományos igényességgel elemezni. Az alkalmi bizottság a felsorolt tényezők együttes számbavétele alapján javasolja meghozni a végleges kormányzati döntést a beruházás jelenlegi időütemezésének megfelelő megvalósításáról vagy a beruházás jelentős időbeli elhalasztásáról és az indokolt tartalmi változtatások érvényesítéséről. Az MTA elnöke a vita megnyitása előtt írásos kiegészítő javaslatot terjesztett elő a tervezet bevezető részéhez. A vitában felszólalók egyetértettek a tervezet alapgondolataival és a kiegészítő javaslat lényegével. Rámutattak arra, hogy szükséges egyértelműen hangsúlyozni a beruházással kapcsolatos aggályokat, megemlítve azt is, hogy előzetesen nem kérték ki az illetékes tudományos és szakmai testületek véleményét. Többen javasolták, hogy az állásfoglalásban határozottabban ki kellene emelni a járulékos beruházások fontosságát és azt a körülményt, hogy ezeket sok esetben az alapberuházás előtt meg kell valósítani. Általános volt az a vélekedés, hogy az állásfoglalás zárókövetkeztetését indokolt — a beruházás további elhalasztását, de leginkább annak leállítását javasolva — egyértelművé tenni. Egy-egy javaslat hangzott el a tervezet lényegét nem érintő részeinek kiegészítésére, módosítására. így szóba került; jó lenne több meggyőző példával is alátámasztani az érvelést; foglalkozni kellene az elmaradó hasznokkal; emlékeztetni kellene olyan szakértői véleményekre, amelyek szerint a terv megvalósítása veszélybe sodorhatja Győr város létét; jelezni kellene a legutóbbi évtizedek fejlesztés-politikai hibáiból levonható tanulságot; törekedni kellene arra, hogy hangulati elemek ne befolyásolják az érdemleges döntéseket, s hogy ezeknek előkészítésében a véleményt nyilvánítók szigorúan megmaradjanak szakmai kompetenciájuk körében; szorgalmazni kellene a másik fél tudományos köreivel való konzultációt; a politikai kérdések vizsgálatát a politológiai szakbizottság elé kellene utalni; bizonyos kérdések eldöntéséhez alapos kutatásokat is kellene végezni. A vitáról részletes jegyzőkönyv készült. Az alkalmi bizottság vezetője ismertette az állasfoglalástervezetnek a vitában elhangzottak szerint átdolgozott két utolsó pontját. A felolvasott szöveggel az Elnökség egyhangúlag egyetértett. Az Elnökség 39/1983. sz. határozata (Belső határozat) Az Elnökség — köszönetét kifejezve az előkészítő bizottságnak— 1. egyhangúlag egyetértését nyilvánítja az állásfoglalástervezet alapgondolataival; 2. szükségesnek tartja ugyanakkor a zárókövetkeztetés egyértelműbbé tételét annak kifejezésére juttatásával, hogy az Elnökség véleménye szerint indokolt a beruházást jelentős mértékben elhalasztani és az indokolt tartalmi változtatásokat érvényesíteni, de leginkább a beruházást leállítani; 3. a beruházás tanulságai alapján szükségesnek véli továbbá annak külön pontban történő megfogalmazását, hogy a társadalom és a gazdaság egészét érintő nagy horderejű döntések előtt a Kormányzat időben kérje ki a tárgyilagos állásfoglalásra leginkább alkalmas személyek és szervek tudományos elemzéssel megalapozott véleményét; 4. javasolja, hogy a végleges szövegben történjék utalás a járulékos beruházáok fontosságára, illetve arra, hogy ezeknek sok esetben meg kell előzniük az alapberuházást; továbbá hogy az állásfoglalás hivatkozzék az utóbbi néhány évtized fejlesztéspolitikai hibáiból levonható legfőbb tanulságra is; 5. felkéri az alkalmi bizottság vezetőjét a fentiek szerint történő átdolgozásra; 26 ITT-OTT 21. évf. (1988), 3. (109.) szám
