Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
fellépnek, közöttük a Csíkszeredái Hargita és a kovásznai Megyei Tükör. A fiatal írók műhelyeként jön létre a kolozsvári háromnyelvű Echinox című egyetemi folyóirat, illetve a kolozsvári Igazság című napilap Fellegvár nevű melléklete. Rendkívüli módon megélénkülnek a történeti, művelődéstörténeti, irodalomtudományi, nyelvészeti és néprajzi kutatások, hogy csupán két igen értékes és sikeres példára hivatkozzam, ekkor jelennek meg Kallós Zoltán népköltési gyűjteményei, és ekkor indul útjára Szabó T. Attila nagyszabású, tudománytörténetileg is ritka vállalkozása, az ERDÉLYI MAGYAR SZÓTÖRTÉNETI TAR, amely eddig négy tartalmas kötetben gyűjtötte össze az erdélyi magyarság nyelvi, illeve művelődéstörténeti emlékeit. Megélénkülnek a helytörténeti kutatások és a művelődési mozgalmak, valóságos népmozgalom jön létre azzal a céllal, hogy az erdélyi magyarság megismerje saját múltját, nemzeti és kultúráiis hagyományait. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején a nemzetiségi kultúra nagy kibontakozásának tanúi vagyunk, ez a kultúra végre a saját igazi feladataira talált, a romániai magyarság eredeti szellemi örökségét vállalja és viszi tovább, a kisebbségi valóságot mutatja be, a nemzetiségi érdekeket képviseli. A nagy szellemi erjedés hatására létrejövő új nemzetiségi magyar irodalom értékét tekintve csak a harmincas évek erdélyi magyar irodalmához mérhető. Bartalis János, Szemlér Ferenc, Horváth István, Kiss Jenő, Méliusz József megújuló költészete, Kányádi Sándor, Majtényi Erik, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Hervai Gizella, Lászlóffy Aladár, Király László, Farkas Árpád, Szöcs Géza, Egyed Péter és Bállá Zsófia nemzetiségi tapasztalatokról és sorskérdésekröl vallomást tevő modern lírája, Kacsó Sándor VIRÁG ALATT, ISZAP FÖLÖTT (1971) és FOGY A VIRÁG, GYŰL AZ ISZAP (1974), Nagy István SANCALJA (1968), KI A SÁNC ALÓL (1969), HOGYAN TOVÁBB (1971) és SZEMBEN AZ ÁRRAL (1974), Balogh Edgár HÉT PRÓBA (1965) és SZOLGÁLATBAN (1979) című önéletrajzi írásai, amelyek a két világháború közötti korszak irodalmi és közéletének történetét idézik fel, Méliusz József TRANZIT KÁVEHAZ (1982) című könyve, amely már az ötvenes évek börtöntapasztalatairól is képet ad, Tamási Gáspár VADON„ NŐTT GYÖNYVIRÁG (1970) című vallomásos falurajza, Sütő András ANYÁM KÖNNYŰ ÁLMOT ÍGÉR (1970) című "lírai szociográfiája" és ENGEDJETEK HOZZÁM JÖNNI A SZAVAKAT (1977) című nemzetiségű esszéregénye, Szemlér Ferenc A MIRIGY ESZTENDEJE (1969), Szabó Gyula A SÁTÁN LABDÁI (1978-1981) és Pusztai János FUTÓTŰZ (1984) t című történelmi regénye, Bálint Tibor ZOKOGO MAJOM (1969), illetve Szilágyi István KÖ HULL APADÓ KÚTBA (1975) című epikus müve s mellettük Bajor Andor, Huszár Sándor, Fodor Sándor, Deák Tamás, Panek Zoltán, Csíki László, Köntös-Szabó Zoltán, Bodor Adám és Vári Attila prózai müvei, Szabó Gyula GÓLYA SZÁLLT A CSŰRRE (1974) és Beke György MAGUNK KERESESE (1972) című szociográfiái munkája, Sütő András EGY LOCSISZÁR VIRÁGVASÁRNAPJA (1975), CSILLAG A MÁGLYÁN (1976), A SZUZAI MENNYEGZŐ (1981), Páskándi Géza VENDÉGSÉG (1970) és TORNYOK VÁLASZTOK (1972), Kocsis István BOLYAI JANOS ESTEJE (1970) című drámái és mellettük Deák Tamás, Székely János, Lászlóffy Csaba színpadi müvei, Sütő András ISTENEK ÉS FALOVACSKÁK (1973) című "úti tűnődései", Gáli Ernő és Bretter György filozófiai és szociológiai. Jancsó Elemér, Söni Pál, Marosi Ildikó, Kántor Lajos, Láng Gusztáv és Gyimesi Éva irodalomtörténeti, Jankó Zsigmond, Miké Imre, Demény Lajos és Benkö Samu történeti és művelődéstörténeti, Faragó József, ifjabb Kós Károly, Nagy Olga és Kallós Zoltán folklorisztikai, illetve néprajzi müvei - nos, mindez a valóban hosszúra nyúlt "seregszemle" az erdélyi magyar irodalom, általánosságban az erdélyi magyar kultúra értékes eredményeit jelöli meg. Az elért eredmények kerülnek veszélybe a hetvenes évek második felében kibontakozó nemzetiségpolitikai irányzat hatása következtében, ez az irányzat ugyanis kétségtelenné tette, hogy a román kormánypolitika, az időnként tett engedmények ellenére 37 í r
