Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 4. szám
A svájci kivételével minden hadseregben vannak ilyen lapátos katonák, azonban ott katonáknak kezelik okét és nem valamilyen büntető vagy megsemmisítő alakulatnak. — Dr. jur. Stampa László, Scarborough, Ont. Dr. Stampa Lászlónak: Köszönöm az érdekes adalékot. A kérdést sajnos az itt rendelkezésemre álló irodalom alapján tisztázni nem tudom; majdnem minden cikkíró említi R. zsidó származását, de azt egyik sem, hogy tkp. miért volt munkaszolgálatos. Megjegyzem: R.-t édesanyjának öccse nevelte, taníttatta. Politikai okokból mindenesetre nem üldözték, sohasem ítélték el (csak egyszer, egy szamár verse miatt vallásgyalázásért, de ezt az enyhe büntetést is felfüggesztették). Utána fogok nézni alkalom adtán, bár az erkölcsi kérdésben se nem oszt, se nem szoroz a "miért"; elegendőek a tények önmagukban. Akár hova osztották be: megérdemli a könnycseppet. —éji Ludányi Andrásnak: Ebédszünetem közben a Vákár Tibor cikkét olvastam. Milyen jó, hogy az ITT-OTTban helyet kaphatott. Árpád is, én is örmény származásúak vagyunk. Az 5 ősei Gyergyószentmiklóson telepedtek le, az enyéim Szamosújváron. Szamosújvárt az örmények építették várossá. Bécsböl hozattak építészt (a XVIII. században) és gyönyörű, terv szerint épített, egyenes utcákkal rendelkező barokk várost varázsoltak a hirhedt vártól kb. 1/2 km.-re. A nagytemplom híres-szép barokk épület. (Utolsó otthoni látogatásunkkor azt rebesgették, hogy az ortodox egyház akarja megvenni.) Vákár nem említhette meg a cikkében, hogy a Pongrácz testvérek is szamosújvári örmények. Apjuk és nagyapám testvérek voltak. Egy bácsit ismertünk, aki az 1915-ös örmény mészárlás után szökött meg Törökországból. Szamosújváron telepedett le és alapított családot. Törökországban is volt családja; feleségét, gyermekét lemészárolták, egy kislánnyal menekült el, akit a magyar-örmény nevelőanyja magyarnak nevelt és később magyar emberhez ment feleségül. Mi mindig büszkék voltunk örmény eredetünkre, a gyerekeket is örménykatolikusoknak kereszteltük és soha nem éreztük azt, hogy ettől kevésbé leszünk magyarok. Száz szónak is egy a vége: örvendek a cikknek és remélem, hogy a Paramount még a mi életünkben előveszi a "Musa Dagh negyven napját"! — Kovács Éva, Silver Spring, MD Ludányi Panninak: Mellékelem a félévi előfizetésem ... Az újságotok igen nívós és az előállítás is igen mutatós. További jó munkát kívánok — Csutorás Camilla, Daytona Beach, FL ITT-OTTnak: Köszönöm szépen írásaim közlését. Az "-n-" aláírót ["Glória 1956", ITT-OTT 19:3, 18.] fel kell fednem, mert az én vagyok és K. elkérte szalagon, nem hagyhattam le a nevem .... Légy szíves a következő" számban csak annyit megjegyezni, hogy az "-n-" aláiró — Mozsi Ferenc, Csikágó HELYESBÍTÉS Az ITT-OTT 191. számában (19:3, 12) hibásan szedtük ki Mózsi Ferenc "Megtöretett" c. versét. A szerző elnézését kérve közöljük itt a korrigált szöveget: MEGTÖRETETT? megtöretett Pest-e? kiontatott bér-e? a Mesének majdnem vége éljen a hatványozott szorongás majdcsak elférünk egymás kénye mellett és még kedvünk is szottyanhat egy kis lételszámoláshoz Mózsi Ferenc 45