Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 3. szám

MAGYAR KIRÁLYI ROSTA

Dr. Balogh Károlvnak. Kedves Balogh Doktor! -- önnek az ITT-OTT szerkesztőségéhez intézett levelére a következőket válaszolom:

1/ A személyeskedő és rosszindulatú stílusa szükségtelen és semmi jó célt nem szolgál.

2/ A cikk nem orvosi cikk volt, hanem egy n e m - s z a k e m b e r e k b ő 1 álló olvasóközönség számára gyakorlati információt szolgáltatni kívánó interjú. Ezért a szemölcs szó annak köznyelvbeli értelmezése szerint volt használva. Orvosi körökben a szemölcs elnevezés vírusos, rendszerint kézen, lábon jelentkező kinövésre utal, de a köznyelvben azon lapos, vagy kiemelkedő, rózsaszín vagy barna, esetleg szőrszálakat is tartalmazó kinövéseket jelenti, amelyekről a cikkben is szó volt (nevus pigmentosus). Ennek bizonyítékai: 1. saját tudtom (bőrgyógyászati kiképzésemet az USA-ban végeztem) 2. az engem "szemölcs" problémákkal felkereső számos magyar betegem és 3. magyarországi kollégáim is (mind tudatában vannak a szemölcs köznyelv szerinti használatának, sőt a budapesti Rák Kórház orvosai is elrákosodószemölcsről beszéltek a csalódnak, mikor édesapámat melanoma gyanús nevus pigmentosus-szal kezelték). Érdekes megemlíteni, hogy a hét kötetből álló, A magyar qyelv értelmező szótára szemölcsnek nevezi a vírusos kinövést, de ugyanakkor az idézett példákban nevus pigmentosus tipikus eseteit írja le, fényesen bizonyítva, hogy klaszikusaink nem az orvosok, de a nép által elfogadott értelemben használták a szemölcs elnevezést.

Ugyanakkor betegeim számára a köznyelv használata szerint az anyajegy általában bizonyos, rendszerint veleszületett vagy korai gyerekkortól jelenlevő, többnyire lapos elváltozást jelent, A magyar avelv értelmező szótárával is összhangban.

Orvosi szempontból ez sok különféle diagnózist fedhet, melyek egy része elrákosodásra nem is hajlamos. Ezért nemcsak helytelen, de veszélyes is lett volna a cikkben az emberekkel azt közölni, hogy csak az anyajegyeken észlelt változások azok, amelyek esetleges elrákosodás jelei lehetnek és a szemölcsökön észlelt változások ártalmatlanok, mégha az orvosi nomenklatúra szerint esetleg így is lett volna helyénvaló.

3/ A fentiek rávilágítanak a köznyelvben használt szavak orvosi pontatlanságára, ezért különösen örülök, hogy a bőrrákok azon formában lettek elnevezve, ahogyan itt az olvasók azokról hallhatnak, minden félreértést elkerülve. Az ön szerint "széltében" használt laphámrák elnevezés minden megkérdezett betegem, ismerősöm számára ismeretlen és ezáltal hasznos információ közlésre alkalmatlan lett volna. Ezen elnevezés A magyar avelv értelmező szótárában nem is szerepel.

4/ Az ön kijelentése, mely szerint a "napolaj használata megvéd a rákkeltő sugárzástól, de nem akadályozza meg a bőr bámulását” nem fedi az igazságot. Ezek a napsugárzás ellen védő szerek egyszerűen 2-20 szorosával lecsökkentik a napnak a bőrt érő legkárosítóbb és ugyanakkor legbamítóbb ultraviola (ún. UVB) sugarait. Tehát jelentősen csökkentik a leégés veszélyét és a napsugárzás okozta kárt, de ugyanakkor a bámulás mértékét is. Éppen az ún. biztonságos lebarnulás (safe tan) hiánya miatt indított az American Academy of Dermatology országos akciót a napozás ellen. A napvédő szerek használata igen fontos azok számára, akiket munkájuk, körülményeik naponlétre kényszerítenek, vagy akinek a bőrét még a mindennapi élettel járó kismennyiségü napsugarak ellen is védeni kell. Ezek használata viszont semmiképpen nem jogosít fel a napra való "biztonságos" kifekvésre, és a cikk célja éppen a fiatalság körében oly divatos céltudatos napozás elleni figyelmeztetés volt.

44