Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 2. szám
a Kocsik Körül. Egy író barátom elkeseredve panaszolta, hogy a szülök nem nevelik a gyerekeiket, engedik, hogy kolduljanak. De mit tehetnek a szülők? Hiszen ők is a nyugatra vágyakozás álomvilágában élnek s a gyerekek képzeteibe e2 a vágy a rágógumi elérhetetlen szivárványában szűrődik be. A marosvásárhelyi Continental szálló előtt egy kicsi, kucsmás székely gyerek szólított meg. Nem kért, hanem vásárolni akart rágógumit. 0 — mint belföldi — nem mehet a dollárüzletbe. Mondta, hogy van "valutája." Kicsiny, hidegtől lilára csípett tenyerében két forintot szorongatott, mindenképpen ide akarta adni. A két forint négy centet ér, s a legolcsóbb rágógumi-csomag 50 cent. Bementem a dollárboltba s vettem neki egy dollárért. Az erdélyi írónak igaza volt. De én nem tudtam ezt a kicsi székelyt álmaitól megfosztani. Kolozsvárra az esti órákban érkeztünk. A korlátozás miatt csak itt-ott pislog utcai lámpa. A közlekedési lámpák ki vannak kapcsolva, nincs rájuk szükség. Még csak este hét óra van, de az utcák kihaltak. A házak süket komorságba burkolóztak. Néha egy ember botorkál óvatosan a jeges úton. A belvárosban furcsa érzés fog el. A civilizáció tárgyait jótékony homály és hótakaró borítja. Mintha egy időgépen a középkori Kolozsvárra érkeztem volna. Talán még Mátyás király is megugratja a lovát. De a szobor mozdulatlanul állt a méteres hóban. A Korunk szerkesztőségében galéria megnyitó. A kétszázhuszonnyolcadik. A falakon fiatal grafikus képei, a két összenyitott helyiségben mintegy százötvenen ülnek, állva szorongnak. Fiatalok zenekara barokk zenét játszik. Fiatal színi növendék Szilágyi Domokos verseit mondja. Néha hangja elcsuklik az elfojtott érzelmektől. A teremben néma csönd. A magyar kultúra hétköznapi ünnepe a kincses városban? Ókeresztény szertartás a katakombában? A kép szinte kísértetiesen idézi New Yorkot. Mintha egy kolozsvári Püski Sándor kicsiny termében jött volna össze a gyülekezet magyar igét hallgatni. Növekszik az ár, elsüllyedt csónakok hajótöröttjei kapaszkodnak a még úszó tutajokra. Növekszik az ár. A magyar tévé és rádió adásokat energia takarékoskodás ürügye alatt szüntették meg. A külföldi látszat kedvéért néhány jelentéktelen regáti kisváros román adását is megszüntették. De a kolozsvári magyar rádió alkalmazottait sommásan elbocsájtották. Mindenki aggódik, hogy mi lesz a sorsa a rádió hatalmas hangszalag gyűjteményének, mely pótolhatatlan értékű tanúsága az elmúlt évtizedek erdélyi magyar kulturális életének. Hasonló aggodalom veszi körül a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó jövő sorsát is. A beavatottak gondterhelten beszélnek a kérdésről. A táncházakat nem engedélyezik. A színházakban a magyar szerzők klasszikus operáit, drámáit, operettjeit betiltották. Megvonták hát a trianoni határt a magyar kultúrában is. A "Hunyadi László" operájának utolsó kolozsvári előadása előtt már ismert volt a tilalom. Zsúfolásig megtelt a magyar színház. Előadás után a közönség tombolva ünnepelte a színészeket. Nem akarták őket a színpadról leengedni. Végül a milícia ürítette ki a termet. Folyik a személyi hajsza is. Sütő András orvos fiát meghurcolta a politikai rendőrség. Beke György ellen több irányból folyik a támadás. Kiadtak ellene egy rágalmazó pamfletét, majd állásából elbocsájtották s újból visszavették, a megfélemlítés klasszikus eszközeit használva. Illyés Kinga legújabb műsoros estjét, melyet öt évi munkával, kínos műgonddal csiszolgatott, hat ragyogó sikerű előadás 18
