Itt-Ott, 1985 (18. évfolyam, 1-3. szám)

1985 / 3. szám

hűségben és okos helytállásban, magyar lapok szerkesztésében, magyar Iskolák létrehozásában, magyar templomok szolgálatában, az ITTOTT kör munkájában. A Reménység Tavánál felvillanó közös remény kísérjen el utamon és maradjon közöttünk eleven, szellemi kapocsként: lélektol lélekig. .. Pomogáts Béla

Magyar Baráti Közösségnek: Köszönettel megkaptam 10 példányban az általatok szerkesztett és kiadott könyvet (Transylvania...). Munkátokhoz további sikereket és eredményeket kívánok. Gondolom, a könyvből több példányt Magyarországra is elküldtök... Mi is legalább két példányt küldünk Magyarországra, a többit az itteni érdeklődőknek adjuk át, néhányat pedig a helybeli könyvtárakban helyezünk el. -Arady Erik, Como West, N.S.W., Ausztrália

Ludányi Andrásnak: A Katolikus Magyarok Vasárnapja [1984] október 28-i számának 5. oldalán olvastam Stirling "1956 kiárúsítása" c. cikkét.

Kérem, szíveskedjék nekem elküldeni az ITT-OTT c. lapnak azt a számát, melyben "beolvastak" Tollasnak.... Szaplonczay György, Minneapolis

Cseh Tibornak: Mivel nem tudom pontos címedet, engedd meg, hogy közvetve küldjék néhány sort az ITT-OTT 18. évf. 2. sz.-ban közölt Metamorphosis Transylvaniae c. cikkeddel kapcsolatban. Ismeretlenül kereslek meg. Nyugalmazott református lelkész vagyok (Presbyterian Church, U.S.A.). Székelyudvarhelyen születtem 1910-ben. Természetes, hogy minden érdekel, húsomba vágóan, ami az idegenek alá rendelt magyarokat és különösen a Romániának átadott magyarokat illeti.

Jó, hogy megírtad ez év eleji erdélyi három heted benyomásaiból az ITT-OTTban közölteket. Jó, hogy szinte csak az árnyoldalát érintetted írásodban: ha valakinek fejgörcsei vannak, nem gondol arra, hogy a lábai még mindig jól működnek és vinni tudják egyik helyről a másikra. És "A járhatatlanság járhatatlan ösvényein próbálunk járni" befejejező mondat is rámutat arra, hogy a dráma még nem fejeződött be és a szenvedő szereplőiben még élniakarás van. Helyes világba kiáltani a románok által elkövetett gonoszságokat és így igazságszolgáltatást követelni a nemzetközi fórumokon. Igen, helyes az erdélyi-romániai kisebbségi és általános helyzetet a maga sötétségében és szörnyűségében újból és újból magunk és a világ elé tárni. Még az sem biztos, hogy emiatt a cikked miatt a románok nem fognak Téged vagy öcsédet újból beengedni látogatásra Erdélybe. Nekik nagyon kell a dollár - és valószínűleg azt is elferdült lelkületűkkel élvezik és újból élvezni akarják, hogy 12 órán át gyötörhessenek a határuknál és három héten át idegeidet megfeszítve tartsák ottani időzésed alatt. Szóval: úgy látom, nagyon helyes volt közölnöd ezt az írást. Köszönöm a magam részéről is.

Most pedig engedd meg, hogy két évvel ezelőtt Kaliforniába, nyugdíjaztatása után kiköltözött lelkésztársam 1985. július 8-i leveléből idézzem a következőket: "Ahogy Marikáék (leánya és veje, akik május júniusban látogatták rokonaikat otthon) mondják, most is nagyon nehéz a helyzet odahaza. A lényeges élelmiszerek most sem kaphatók. A mészárszékek üresek. Néha, nagy ritkán csirkét árulnak, de ezért nagy sorok vannak. Zöldség, gyümölcs van. De hát ilyenkor nyáron ez természetes. Benzint 13 litert adnak havonta - egy kocsinak. Dollárra 80 cent litere a benzinnek. Mondják Marikáék, hogy a magyar iskolákkal mind több nehézség van. Mind szűkítik a magyar iskolakereteket. Állítólag hoztak egy olyan törvényt, hogy Romániában nincs többé nemzeti kisebbség, hanem csak románok vannak ... Az egyházi életben viszont sok szép dolgot láttak és hallottak. Legalábis Bánffyhunyadon és környékén, ahol megfordultak. A lelkészek igen komolyan töltik be a hivatásukat, a hívek komolyan látogatják a templomokat. Ragaszkodnak az egyházukhoz és minden áldozatot meghoznak érte. Mert ez az egyetlen közösség, ami megmaradt számukra és ahol magyar szót hallanak, vagy vigasztalást, buzdítást kaphatnak. Nagyon komolyak és hitépítők a konfirmációi ünnepek, amiket komoly 2 évi előkészítő után rendeznek. A fiatalok is, gyermekek is látogatják a templomokat. Erős az űrvacsoravétel. Szóval e tekintetben jó benyomásokkal voltak."

Jó az ilyenről nem sokat vagy egyáltalán nem írni, nehogy a román beolvasztási düh az eddigieknél is gonoszabbul nekirontson az egyházainknak. De jó tudni azt, hogy az élniakarás nem halt ki az otthoniakból. Jó azt is számon tartani, hogy amikor Jézussal "vé38