Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 2. szám
Magyar intézményeink története szorosan kapcsolódik a főbb magyar települések fejlődéséhez. Két szempontból különösen indokolt történetünk feldolgozása. Megalakulásuk és fennmaradásuk először is a magyar hagyományok és közösség megőrzéséhez fűződik. Másodszor egyaránt fontos tényező volt az amerikai életben felmerült gazdasági, társadalmi problémák megoldása. Ennek a folyamatnak a kimutatása rendkívül lényeges feladatunk. Egy másik szempont pedig az, hogy az idők során egyes intézmények elvesztették társadalmi, gazdasági jelentőségüket. Az elmúlt évtizedekben mindinkább tapasztaljuk egyletek, egyházközségek megszűnését. Ez a tünet szorosan összefügg a nagyvárosok magyarsága körében folyamatban lévő átalakulással. Viszont azt is megfigyelhetjük, hogy újabb intézmények alakulnak, melyek meg tudnak felelni a magyarság jelenkori igényeinek. Mindez megerősíti azt a felismerést, hogy az amerikai magyar települések történetének, jelen helyzetének tudományos feldolgozása elsősorban szükséges feladatunk. A negyedik, szintén nagyon sürgető feladat körébe sorolnék három összefüggő témakört: a magyarság társadalmi átalakulása, az amerikai magyar öntudat kérdése és az amerikai társadalom hatása. Mindhárom kérdés szorosan összefügg. Ezt talán úgy érthetjük meg. ha arra a hatalmas társadalmi és lélektani átalakulásra gondolunk, amely a századforduló óta egyrészt az amerikai társadalom integrálta, másrészt egy amerikaimagyar formában fenntartotta az amerikai magyarságot. Ezt az átalakulást abban a három témakörben láthatjuk, amelyet fent említetten). Az egyiket a másik értelmezése nélkül nem értjük meg. így az amerikai magyar öntudatot szükséges kapcsolatba hoznunk a magyar társadalmi fejlődéssel, az amerikai társadalmi hatással, sőt a magyar települések különleges adottságaival. Egy olyan jelenséggel állunk tehát szemben, amelynek leglényegesebb jellege az állandó átalakulás társadalmi, regionális és közösségi szinten egyaránt. A tov ábbi átalakulás és v áltozás a jöv őben is várható. Annál inkább feladatunk az eddigi történteket megállapítani, hogy alapot kapjunk a jövő fejlődés irányának felismerésére. Az amerikai magyarság történetének kutatása, ábrázolása tudományos feladat. Megjelöltem azokat a követelményeket, amelyek megoldásához szükségesek. Mivel a téma politikailag, társadalmilag érdekes, fennáll több kísértés arra. hogy politikai szempontok alapján, nacionalista félreértések szempontjából közelítsük meg. Tehát nem szakszerű tudományos szemlélettel, hanem amatőr módon. Ez szerintem nagy hiba lenne és nem vezetne olyan eredményhez, amelyet elvárunk. A munkát most kezdtük el. például Puskás Julianna tudományos kutatásaival, és Dreisziger Nándor vezetésével elkészült Struggle and Hope kanadai tanulmánykötettel. Folytatása a jól elkezdett irányban, tehát átgondolt tudományos szemlélettel és a feladat nehézségeinek tudatában, kívánatos. A következő színvonalas, az elmondottakat alátámasztó tanulmányokat ajánlom az érdeklődők figyelmébe: Drcis/iger. NT.. Body. P.. Kovács. M.. Korvig. B. Struggle and Hope: The Hungarian-Canadian Kxperience (Toronto. 19X2). Harney. R.. Searpaei. I . Little Italies in North America (Toronto. ÍVNI). Patrias, C. ..Hungarian Immigration to Canada hej ore the Second (I oriel I) dr. " Polyphony II, 2-3 (1979- BO). 17-44. Perin. R. ..Clio as an Ethnie: The Third Toree in Canadian Historiography. "Canadian Historical Review, !9H3. 4. 441-467. Puskas Julianna. Kivándorló magyarok a/ Kgyesiilt Államokban, 1880-1940. (Budapest. 19X2). 29
