Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 2. szám
SZOLIDARITÁS Sztáray Zoltán San Bernardino, CA A Recski Szövetség számadása A Recski Szövetség 1981 novemberében alakult mega Magyar Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága által 1950-53 között a Mátra hegységben, Recsk község határában, törvénytelenül létesített és fenntartott kényszermunkatábor egykori rabjainak nemzetközi képviseleteként. Feladatául tűzte ki, hogy a magyar hatóságok által évtizedeken át tagadott kényszermunkatábor létezését bizonyítsa, ennek dokumentációs történetét közread ja, s hogy az annakidején minden előzetes bírósági eljárás és ítélet nélkül a világtól három esztendőn keresztül hermetikusan elzárt, agyonéheztetett, az andezitbányában embertelen munkával kínzott tagjait nyilvántartásba vegye, igazolással ellássa; s végül, de nem utolsó sorban, hogy segítséget nyújtson a kőbányában ledolgozott esztendők a magyar hivatalos szervek által munkában töltött, tehát a nyugdíjba beszámító időként való elismeréséhez. A Recski Szövetség semmiféle más szervezethez nem tartozik, anyagi szükségleteit kizárólag tagjai hozzájárulásából fedezi. Jóllehet az Egyesült Államokban működik, nem szűkíti le magát emigráns szervezetté, hiszen tagjai Magyarországon is élnek. Politikai tevékenységet nem folytat, ugyanakkor tagjait sem elvi, sem pedig egyéb állásfoglalásukban nem korlátozza. A Recski Szövetség munkájának megindítása általánosságban kedvező fogadtatásra talált. Az egykori recski kényszermunkások, s mások is. készséggel siettek segítségére. Természetesen jelentkeztek akadékoskodók is. mind Magyarországon, mind pedig a nyugati magyarság körében is. Magyarországon a jelenlegi Belügyminisztérium nyomozói zaklatni kezdték az otthon maradt volt társainkat, s ez pedig közülük egyeseket arra a keserű vádra fakasztott, hogy kezdeményezésünkkel feltépjük a már gyógyuló sebeket. Ezzel a jelenséggel szembe kellett néznünk; mint ahogy a szélsőséges, tevékenységünkben csupán olcsó propaganda-eszközt látó. Nyugaton élő egyének bomlasztó vagy pedig penetráló szándékával is. Ma, két és fél esztendő múltán elmondhatjuk, hogy a Recski Szövetség várakozáson felül teljesítette legfontosabb feladatát, történetesen azt. hogy bizonyítsa az egykori kényszermunkatábor létezését; s azt is, hogy ez beleivódjék a magyar társadalom tudatába. A Szövetség tevékenységét elindító, sok éves kutatómunkára támaszkodó, Sztáray Zoltán tollából származó, az Új Látóhatárban közreadott s különlenyomatban is megjelent dokumentum-vázlat, s Nyeste Zoltán ,, Recsk Emberek az embertelenségben"című. a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre által kiadott könyve az AB szamizdatkiadványaként Magyarországon is megjelent sokezres példányszámban. Ez a két munka Michnay Gyula, ugyancsak az Uj Látóhatárban közreadott s az emlékezetes recski szökésről szóló beszámolójával egyetemben a Szabad Európa Rádió adásaiban többször is ismertetésre került. Nagy segítséget jelentettek még Bcnkő Zoltán. Faludy György, Gábori György. Györgyey Aladár, Kovács István és Rainprecht Antal különféle kiadványokban megjelent, kényszermunkatáborról szóló írásai. Bízvást elmondhatjuk, ma már senki sincs Magyarországon, aki nem tudna Recskről; s mi több, egyre gyakrabban találkozunk e névvel időközben szinte a Rákosi-korszak kegyetlenségének szinbólumává vált , ha óvatosan is, az otthoniak írásaiban. 16
