Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 3. szám
A legendás magvetők forradalmi szántásának nyomában kispolgári vágyak csíráztak ki. Az új ember, a délibábból formázott és ködből gyárt kommunista ember ábrándképe helyett megjelent a kispolgár jólismert arcéle. Szerelem? A technokrata társadalom nemcsak a cifra oromzatokat simította ki, hanem a két pont közötti legrövidebb űt elvét alkalmazza a szerelmi életre is, melyből kiirtott minden romantikát. Nem is használjuk már a szerelmi élet kifejezést, sexuális életté degradáltuk. Az egyetemista együttélések, a nők egyenjogúságának kiterjesztése a nemi életre, praktikus, racionális megoldásokat eredményezett. Koestler írja, hogy a mai fiatalságnak a sexuális életről vallott legtalálóbb véleményét egy diáklánytól hallotta egy zürichi könyvkereskedésben. A lány rámutatott egy könyvre, melynek "A nemi probléma" volt a címe és kérdéssel válaszolt: —Miért hívják ezt problémának? A mai fiatalok számára a sexuális élet kétségtelenül nem probléma. Magatartásuk pozitív eredménye, hogy megszüntették a férfi sok évezredes patriarchális uralmát a nő fölött. Ez a tény a mai fiatalság legjelentősebb történelmi eredménye. De az operáció túl radikális volt. Valami elveszett közben. A szerelem. Szerelem nélkül nincs költészet s költészet nélkül nincs szerelem. S szerelem és költészet nélkül nincsenek az életnek színei, szürke és fakó a mai fiatalok élete, senki ne irigyelje tőlük a gyors lefekvéseket a szép lányokkal. A fiatalság magatartásának okait elemezve, nevelési rendszerünk és egyházaink súlyos felelősségére bukkanunk. Sok évezredes tapasztalat és a józan ész is diktálja, hogy tekintély nélkül nem lehet nevelni. Dewey és követői ezt az elvet rúgták fel nyugaton. A végső következményekig erőszakolt liberális nevelési módszer a megjósolt gyümölcsök helyett nagy mértékben hozzájárult a "szürke ifjúság," a közönyös kispolgárok kitenyésztéséhez. Ugyanakkor az oroszok nevelési módszerükben érintetlenül hagyták a tekintélyelvet, a nádpálca uralmával együtt. (Hiába nyafognak és siránkoznak liberális intellektüelljeink a The New York Times, vagy a Washington Post hasábjain: a nádpálca olyan a diák fenekén, mint a langyos tavaszi eső a serkenő búzaföldön.) Az utóbbi években az amerikaiak megdöbbenve észlelték az amerikai fiatalok lemaradását a szovjet diákok mögött, tudásban és szellemi, valamint jellemi érettségben. Most kapkodva igyekeznek foltozni a lyukas zsákot. A tekintélyelv modernizált formájának bevezetése nélkül azonban minden kísérletezésük hiábavaló lesz. Nyugaton az ifjú magárahagyatva nő fel. A szülők az iskolára bízzák, az iskola pedig nem neveli, hanem csak tanítja őket. A nyugati egyetemekről világnézet nélkül kerül ki az ifjúság s ha valamilyen világnézete van, az legfeljebb korszerűtlenül marxista. Többségük azonban kételyekkel teli hitetlenné válik, langyos materialista lesz belőlük. A lelkiismereti szabadság anarchikusán értelmezett gyakorlata a valóságban lelkiismereti ürességet eredményezett. Keresztény egyházaink makacs ortodoxiája és irrelevanciája miatt a mai fiatalnak nincs istenképe, amit elfogadhat és nincs istenélménye. Egyházaink a 20
