Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
Nyugat magyarsága az utóbbi években sokat tett azért, hogy a kisebbségi magyarságról tényekkel informálja a Nyugatot. Hogy csak néhány amerikai példát említsünk: a New York-i bázisú Committee for Human Rights in Rumania évről-évre egyre komolyabban tárgyalt kérdéssé tette a romániai magyarság ügyét és újabban a csehszlovákiai magyarok ügyét is az Egyesült Államok kongresszusában és kormányában; a Magyar Baráti Közösség (ITTOTT) támogatása révén megjelent angol nyelven Janics Kálmán könyve a csehszlovákiai magyarság háború utáni jogfosztottságáról; Brogyányi Jenő Sütő András drámáit fordítja angolra és adatja elő New Yorkban fiatal amerikai színészekkel; Király Béla szerkesztésében megjelenés előtt áll számos magyar történész, irodalmár és társadalomtudós részvételével egy tanulmánykötet a trianoni békediktátumról és annak máig tartó hatásairól a Brooklyn College és a Columbia egyetem kiadásában. A másik téma amiről Magyarország a valóságot megmásító módon igyekszik informálni Nyugat országainak közvéleményét az az 1956-os magyar forradalom. A hivatalos magyarországi közlemények következetesen fasiszta, reakciós, nyugatról irányított ellenforradalomnak próbálják beállítani azt az 1956-os népfelkelést, amit a nyugati közvélemény — a tények ismeretében — a kommunista diktatúrát elsöprő forradalomnak, a szovjet megszállással szembeszálló függetlenségi harcnak tud. Ezzel a kísérlettel a magyar kormány egyáltalán nem öregbíti a magyarság hírét a világban, hanem a magyar nép hősiességének, demokratizmusának, érettségének, emelkedettségének hitelét próbálja rontani. * Becsületünkben sért ezzel minket is, 1956-ban Nyugatra menekült magyarokat, ma már többnyire külföldi állampolgárokat. Mit gondolhat például egy amerikai ember az 1956-ban Amerikába érkezett magyarokról, amikor ezt olvassa Berecz János; "1956 — negyedszázad távlatából" című, a budapesti Társadalmi Szemle 1981. 8-9. számában megjelent cikkének angol nyelvű, és Amerikában a magyarországi külképviseletek által terjesztett fordításából«. szót sem ejt ez a könyv sem itt, sem másutt. The second phase of the counter-revolution commenced on October 30. Now the counter-revolutionary forces began to come up more openly with programs of various orientations. Armed insurgents resorted to terror against progressive people and communists. Behind the insurgents, reactionary forces seeking to restore capitalism and semi-fascist elements organized themselves openly and attempted to grab power. Nyilván azt a következtetést vonhatja le egy átlag-amerikai ember ebből a szövegből, hogy az 1956-ban Amerikába jött magyarok vagy fasiszták lehettek, vagy terroristák, vagy mindkettő, de mindenesetre ellenforradalmárok voltak. Szerencsére még egy átlagos nyugatiember sem gondolja ezt, mert az 1956-os forradalom magyar népének híre a világban a valóságnak megfelelően közismert — nem utolsó sorban azért is, mert külföldi magyarok szóban és írásban pontosan és hűen a világ elé tárták a forradalom minden tényét. 5. Ahhoz, hogy a világ rólunk, magyarokról reális képet alakíthasson ki — reális információkra van szüksége. Mit mondjunk tehát magunkról külföldnek, hogy jó hírünk legyen a világban? Amennyire csak lehet, közelítsük meg azt az ideált, amit a nemzetközi jog így fogalmazott: az igazat, a teljes igazat és csak az igazat.— *Ahivatalos m. álláspontot 1. az ITT-OTT 15.1,15.2 és 15.3 "Október huszonhárom" rvtában. 22
