Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 4. szám

sajnos nincs körünk/gyülekezetünk, igen hasznos lenne, ha volna. Alapszabályunkból mellékelek egy példányt betekintésre. — éji Éltető J. Lajosnak: A vancouveriek nevében szeretném megköszönni nagyszerű előadásodat Kodály Zoltánról, melyet az itteni Kodály Bizott­ság rendezésében megtartott Kodály Est kere­tében voltál szíves elmondani. Nagyszerű elő­adás volt, amelynek jó visszhangját még mindig halljuk. Reméljük, hogy előadásod szövegét az ITT-OTTban is olvashatjuk. — Amint tudod, mi gyűjtöttünk Kodály szoborra, melyet a Vancouve­­ri Zeneakadémiának fogunk átadni, örök megőrzésre. A szobrot a neves vancouveri művész, Imrédy Elek készíti. Az MBK adományát és a Te személyes adományodat külön hálásan köszönjük. — Csapó Imre, Vancouver, BC ITT-OTTnak: Nagy szeretettel és tisztelettel arra szeretném megkérni, hogy úgy személyé­ben, mint a lapban is kezdeményezzen, vagy legalábbis támogasson egy olyan határozat megszerkesztését amely kimondja, hogy mi, a Szabad Világban élő magyarok, politikai beál­lítottságunktól függetlenül egységesen kérjük a Nemzetek Szövetségét és az érdekelt Nagy­hatalmakat a Kárpát-medence népeinek a meg­­szavaztatására, hogy milyen államban és kikkel akarnak együtt élni. Talán lehetséges lenne a torontói összejövetelen egy ívet felfektetni, ame­lyet az ott megjelent magyarok, majd az emig­rációban élő összes magyarság és egyesületei aláírnának. Gondoljunk arra, hogy mit jelentene egy ilyen 1-2 milliós aláírással benyújtott kérőív. Ezen gondolatom támogatására mellékelem az ezzel kapcsolatos elgondolásaimat és nagyon lekötelezne azzal, ha azt a lapban lehozni szí­veskedne. — Dr. Molnár Gyula, West Lafayette, IN. Dr. Molnár Gyulának: Bár álmával szimpati­zálok, vázlatát nem tartom közlésre érdemes­nek, mert teljesen mellőzi a realitásokat. — éji Éltető J. Lajosnak: Legutóbbi számotokban az általatok kezdeményezett magyar vallás és az akörül folyt vitákat elemeztétek. Engedjétek meg, hogy hozzászóljak ehhez a vitához. Van nekünk ugyanis egy titkos vallásunk, amit igen kevés „kívülálló" ért meg. Ez a mi magyar nyel­vünk. Ez az ami minket összeköt, mindegy, hogy a világnak melyik táján élünk, s hogy milyen világnézetet vallunk, vagy hogy nevünk magya­ros hangzású-e, vagy nem. Sokkal hatásosabb eszköz ez, mint akármilyen hivatalos vallás; fordulatait csak mi értjük, csak nekünk szól, s másoknak annyira idegen, hogy megdöbbenve, értetlenül néznek ránk, ha magunk között hasz­náljuk. S emellett természetes is; ha egyszer megtanultuk, szabályai automatikusan jönnek nyelvünkre, s ahelyett, hogy elválasztana egy­mástól, inkább összeköt. Nincs tehát szükségünk mesterségesen kiagyalt teológiákra ahhoz, hogy nyelvünkön keresztül megértsük egymást. Nyelvünk van; ezen keresztül megértjük történelmünket, ha­gyományaink lényegét és egymás gondolatait. Mert mi, vagy ki a magyar? Az, aki a nyelvén keresztül magába szívja a magyar föld, a magyar szellem termékeit. Egy vallás, akármilyen vallás, elválasztja a hívőket a nem hívőktől. A nyelv viszont összeköt. Mindenki, aki egyszer meg­tanulta, érti azt, anélkül, hogy meggyőződését fel kellene adnia. Elhatárol minket mint népet más népektől, s kohéziónkat erősíti. — Held József, Rutgers University, Camden NJ Held Józsefnek: Kedves Jóska, senki sem vitatja a nyelv a fontosságát s szerepét, de a dialógus tartalma még fontosabb! A vallás szó azért okoz nehézséget, mert majdnem mindenki saját, ilyen vagy olyan előítélete szerint reagál rá, pedig a valóságban sokkal tágabb fogalom, mint ahogyan a gyakorlatban alkalmazni szoktuk. Ölel — éji • • Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt Kívánunk az MBK és ITT-OTT táborának MBK Tanácsa 44

Next

/
Thumbnails
Contents