Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 4. szám

nyegf orgatók." Stb. Csak azt nem emlegeti senki sem, hogy két évvel ezelőtt, mikor az USA gabona-blokádot kért az oroszok ellen, éppen Argentína cselekedett gerinctelenül. A Szinai-félszigetre is kértek megfigyelő és békét-őrző csapatokat. Uruguay küldött .... Azt veszik rossznéven Amerikától, hogy jó barátja és szövetségese mellett síkra szállt. Sajnos azonban, a Fehér Ház politikájának negyonis kézzelfogható hátránya, hogy Dél- Amerika déli része — eddig egy nagyon csökönyösen antikommunista fellegvár — mint érett szilva pottyan az oroszok karmai közé. " Jövőnket tudni kell," mondja Váci Mihály. Dél-Amerikában ez egy nagyon nehéz kö­vetelmény. Legfeljebb feltevésszerűen: sohasem az történik, ami logikusan elképzelhető. Természetes volna, hogy a főkatona, Galtieri öngyilkos legyen, vagy legalábbis eltűnjön, nehogy mások meggyilkolják. Hiszen többezer fiatalt a halálba küldött, és meg sem tudta tartani a kietlen szigeteket. Félelmetesen valószínű egy nagyonis baloldali, populista szovjetbarát kormány. Az ékesszájű — és nagyonis népszerű — külügyminiszter most éppen Fidel Castrónakvall szerelmet. Túlbuzgalmában a PLO-t is dicsőíti. Egy elkövet­kező kormányban komoly szerepe lesz. Egyetlen reményem, hogy — mint előbb írtam — más történik, min ami várható. Mégis, néhány jó szót megérdemel az ország. A való igaz, hogy kb. 150 évvel ezelőtt a zord szigetek Argentínához tartoztak, és akkoriban az angolok kalózmódra elfoglalták. Azóta Argentína magának követeli őket. Minden argentin érzelmi világába a bölcsőtől kezdve beleágyazták a tudatot, hogy a szigetek igenis Argentínához tartoznak. Földrajzi­lag is vitathatatlanul a dél-amerikai földrész nyúlványai. (Mégis szerintem mindez nem tette jogossá a kezdeményezést.) Van még más jó szó is a védelmükre. A nyugati sajtó kedvelt vádja: "a fasiszta Ar­gentína." Ez mindenki számára könnyen megérthető, és gyűlöletet szító. Galtieri az ar­gentin Hitler, bárki nyugodt lelkiismerettel tücsköt-bogarat kiálthat ellene. Ám van az éremnek másik oldala is . Hitler fasiszta Németországában nagyonis népszerű volt, míg G. inkább közutálatnak örvend. (Egyes rövidlátó honfitársak szemében most naggyá nőtt.) Csak és egyedül a szigetek visszafoglalását írják a javára. Hitler nem vezette népét a demokrácia felé, Galtieri jól—rosszul, de ezt tette. Hitler majd az egész világot akarta magáévá tenni, Galtieri csak a szomorú sziklákat, melyeket mint Argentína jogos tulaj­donát ismer. Hitler hadseregében hivatásos katonák és az őrültségig felhevített fiatalok voltak. Az argentin "hadsereg" néhány (igen kevés) jól képzett hivatásos katonából és rengeteg 18 éves gyerekből áll, akik fagyoskodnak, dideregnek és éhesek, puskát sohasem láttak, és semmi esetre sem frenetikusak. Hitler foglyait gázkamrába küldte, Galtieri repülőn küldte haza őket. — Ez csak néhány ellentét, még sokat találhatnánk. Az Argentína elleni propaganda gépezet legfőbb olajozója az a rengeteg pénz, amit néhány évvel ezelőtt az emberrablók áldozataikból kicsikartak és Európába vittek. Akik innen közönségesnél alávalóbb bűncselekmények miatt menekülni kényszerültek, nem egy európai országban barátságos fogadtatásra találtak. Amerika pedig tovább szidta Argen­tínát és kormányát az emberi jogok címén. Nem akarok ellenük beszélni, mert igenis meg kell védeni az ember méltóságát és minden jogát. Azonban akiket elraboltak, akiket aljasul kivégeztek, akiket megsanyargattak, azok jogáról senki sem beszél? És éppen a­­zokbefolyásolják a közvéleményt, és azok szava az igazi, akik ilyen kegyetlenkedésekben részt vettek? — Itt vége van védőbeszédemnek. Gondolkoztunk azon, hogy elmenjünk innen. Egy kicsit gyáván hangzik és most majd-35

Next

/
Thumbnails
Contents