Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 4. szám
Gulyásnál az objektivitásra való hajlam teszi lehetővé, hogy a valóság fölé tud kerekedni. Formai síkon ez az epikus részletezésen keresztül valósul meg. (jellemzés, gesztusok, epizódok láncolata). Ez a józan tárgyilagosság jellemzi Tolnai Ottó költészetét, akinek költői énjét leginkább a Lassan húzzák fedél alá a szárnyukat című verse fedi fel legjobban. A versben látszólag elhanyagolható részletekről van szó. Ezeket a részleteket nevezhetnénk redundáns elemeknek is, amelyek azonban éppúgy a valóság részét képezik, mint az u.n. fontos elemek. A vers, mivel maga is valóság (az objektív valóság stilizált változata) nem szelektálhat önkényesen, mivel benne ugyanazok a teljességet implikáló kohéziós erők működnek, mint a nyers valóságban, amelyből „vétetett”. A vers tehát az élt valóság közvetett terméke, nem választható szét a megélt valóságtól (élettől), amellyel kauzális viszonyban van. Ezt Tolnai szintén vizuálisan érzékelteti versében, mely leginkább az impresszionista Manet képet idézi fel / Az utca bemegy a szobába) Esténként fékét rovarok repülnek az ablakon papírjaimra Lassan nehezen húzzák fekete fedél alá Sárga hártyás szárnyukat És ugyanolyan nehezen botják Ha ceruzám feléjük közeledik Tolnainál is, mint nemzedékénél a szavak pozitív illetve negatív töltésük folytán hatnak, vetítenek ki belső állapotot. mint a nádiveréb két kard közé kötözzük fészkeink (Ilyenkor senkit sem zavarunk) A bizonytalanság, a létbe való kapaszkodás mítosza ez a vers mely magatartás tipikusan közép-európai, (lsd. Tozser Árpád Az irodalom valósága c. könyvét) Az egymásnak feszülő ellenképek drámai feszültségéből ugyanezt a létbizonytalanságot érezzük ki: A Csík valahol itt bújik elő a zsíros földből itt valahol búj vissza megrettenve a folytonosságtól elmocsarasítva vidékünk A dolgok fontossági sorrendje felcserélődött, a korral változó norma következtében. Az elemeire szakadt valóságból nehéz kihámozni az értéket, a maradandót. A Nullás liszt című vers szabad asszociációk halmazán keresztül mutatja be ezt. Figyelemre méltó Tóth Ferenc költészete, kinek érdeke, szintézisre törekvő költői alkata teszi lehetővé, hogy a hagyományos formák új valóság befogadására váltak alkalmassá. Indirekt kifejezésmódja sajátos atmoszférát kölcsönöz verseinek. 32
