Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám
MAGYARORSZÁG Hegyi Béla Budapest A VIGÍLIA és a magyar szellemi élet A tizenegymilliós lakosú Magyarországon havonta megjelenő 20-25 lap közül a Vigilia — példányszámát tekintve — a negyedik helyen áll, olyaji országos irodalmi-művészeti folyóiratok mögött, mint a Nagyvilág, Kortárs és Új írás. A Vigilia jelenlegi példányszáma 12.000, a magyar posta országosan terjeszti, a Kultúra külkereskedelmi vállalat pedig a határainkon túl. A Vigilia a harmincas években kibontakozó katolikus laikus reformmozgalom küzdelmeiből született, akárcsak elődei vagy társai, a Korunk Szava, az Ezüstkor és a Jelenkor című folyóiratok. A Vigíliát 1935-ben alapította három vállalkozó kedvű, küldetést érző fiatal újságíró, író: Possonyi László, Aradi Zsolt és Bállá Borisz. A második világháború előtti korszakból a Vigilia ma az egyetlen magyar folyóirat, amely címét és jellegét egyaránt át tudta menteni az új társadalomba, és sok nehézség, nem kis megpróbáltatások árán meg tudta őrizni eredeti hivatását, célkitűzéseit. Köszönhette ezt elsősorban annak, hogy a feudális beidegzettségű magyar katolicizmusban indulásától fogva — főként szellemi értelemben — progresszivnek, baloldalinak számított. Másodsorban annak, hogy hasábjain olyan irodalmi-kultúrális fórumot nyitott, amelynek nem voltak sem vallási, sem mozgalmi feltételei: mindenkit megszólaltatott, mindenkinek helyet adott, akinek az, hogy katolikus, az egyetemesség törvényeit jelentette. írói, szerkesztői ebben a szóban összefoglalva látták mindazt, amit az emberi kultúra és a keresztény hit értékeinek tekintünk. Katolikus — ezt nemcsak egyházi értelemben, hanem az általános emberi megfogalmazásaként is használjuk, mert hiszünk — Babitsosai szólva — „a nemzeteken felülálló, egész világnak szóló, katolikus igazságban”. Az ideológiák fanatikusaival szemben valljuk, hogy van egyetemes igazság, van a valóságnak, embernek és világnak olyan szemlélete, amely minden értéket: anyagot és szellemet, technikai és társadalmi haladást, művelődést, erkölcsöt és vallást felölel. Ugyanakkor állítjuk, hogy mindez az érték az emberért, az emberhez méltóbb, szabadabb életért születik. Az ember viszont nem pusztán önmagáért cselekszik, nem is egy meg nem határozható, végtelen fejlődés kedvéért, hanem végső soron Isten szeretetéért, saját üdvössége elnyeréséért. A katolikus igazság tehát nem más, mint az ember egyetemes értékelése és értékeinek javallása Istenben — ez a keresztény humanizmus és etikai magatartás lényege. De az emberi egyetemesség szolgálata nem feledtetheti velünk, hogy magyarok vagyunk, érzelmileg és gondolatilag ahhoz a sokat szenvedett néphez, hazához kötődünk, amely nyelvünket, tudatunkat adta, értelmünket művelte. Babitsosai valljuk:„Lel-12
