Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám
zást,' a felzárkózás reklám-értékű mimeleset .... Aminek egyedül lehet csak értelme: önmagunk lehető legdemokratikusabb cseréjének a biztosítása." Azt hiszem; ez világos beszéd. Kedves Barátaim! Nemcsali az évforduló alkalma, de az egyetlen lehetőség is azt kérdezteti velem; lehet-e ennek a disszonanciákat, mellérendeléseket magába fogó új helyzetnek sugárzóbb szellemi jelképe Bartók Bélánál ? Bartók Béla egyéni sorsa a magyarság lekicsinyített töi'ténelme, de legmagasabbra szárnyaló példája is. Együtt van benne minden, ami a magyarsággal megtörténhetett és még ezután is megtörténhet. A történelmi Magyarországon született, Nagyszentmiklóson. Élt és tanult Ugocsa megyében, Besztercén és Pozsonyban. Fiatalon zsinóros magyarban járt, Kossuth szimfóniát szerzett és egy édesanyjának szóló levelében szószerint ezt fogadja; "Én részemről egész életemben minden téren és minden módon egy célt fogok szolgálni; a magyar nemzet és a magyar haza javát." A romantikus ifjú művészetében és gondolataiban innen jut el a romantika bírálatáig, a huszadik század egyetemes meghasonlásának a kifejezéséig, a hazaszeretet gyötrelmes pátoszáig. A Horthy-rendszer második világháborús szerepének legkeményebb és egyetlen mondatos bírálata: Bartók Amerikába települése. Hazája elhagyásával Rákóczi és Kossuth sorsában osztozik, hogy hazája becsületét, hozzájuk hasonlóan, a világ előtt is megőrizze. Mindez azonban csak a sejtjeiben lerakodó történelem. De Bartók a teljesség embere, nemcsak a történelemé. Természeti lény és erkölcsi lény. A mindenség embere és a kultúráké. Idegeiben nemcsak hogy egymás mellett, de összefonódva él a népiség tudata és az európaiságé. A sámáni múlt és a beethoveni fenség. Ha Széchenyi a legnagyobb magyar, Bartók a legegyetemesebb! Ady —halála előtt nem sokkal — egyik jóslatos versében azt keseregte; a magyarság szétszóródik, mint a bibliai zsidóság, de mi még az összetartozást jelképező Templomot se építettük fel. Nem szeretem az olcsó vigaszokat, de azt gondolom, ha az a Templom még nem épült is föl, de egy templom, amely minden kövével mintája lehet a hiányzónak, azért mégiscsak fölépült. És ez; a bartóki mű és a bartóki élet! Nekünk magyaroknak, kik megszoktuk a széthúzást, vagy az önigazolás gőgjét, bárhol éljünk is a világban, ehhez a templomhoz együtt kell elzarándokolnunk. Mert Bartókot ünnepelni nemcsak évfordulói alkalom, de vallomás is; annak a megvallása, hogy milyen magyarság-eszményt óhajtunk a jövőben követni. Bartókban egy nép, egy nemzet legtisztább, legmaradandóbb, legegyetemesebb képességei fejlődtek ki. Saját magunkkal és a világ minden értékével az ő neve köthet bennünket össze. Bartókban egyetérteni: erkölcsi kötés. Bartókban egyetérteni; a szellemi haza megalapozása. Barátommal, Sinkovits Imrével mi is azért jöttünk el ide, hogy ennek a szellemibb hazának a megteremtésében együtt munkálkodhassunk önökkel.-— 10
